Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
HORNYÁK ÁRPÁD 383 arra, hogy ha a déli és az északi szlávok egyesülnek, s győz a francia politika, és Magyarország megsemmisül, akkor létrejöhet az Ázsiától Konstantinápolyig nyúló nagy szláv birodalom, amely rádiusába beleesik a Szuezi-csatorna, Anglia Indiába vezető útja is. Végkövetkeztetése szerint a Magyarországtól elszakított te rület Jugoszlávia számára csak nehézségeket hozott,13 s ebből logikusan adódott a következtetés, hogy Jugoszláviában nem lesz sokáig tartható az a háborús mentalitás, amely őt Magyarországtól elválasztotta, s a Balkán poroszai – ahogy Bogya a szerbeket nevezte –, rákényszerülnek arra, hogy reálpolitikai alapon hátvédet, szövetségest keressenek maguknak ahhoz, hogy megerősödjenek, s leküzdhessék a belpolitikai zavarokat, valamint a kívülről érkező támadásokat. Bogya meggyőződése az volt, hogy amennyiben Belgrád eléri, hogy a jugoszláv politika tisztán csak szerb politika legyen, és lemond arról, hogy önállóságát feláldozva egy nagy szláv egységbe illeszkedjen bele, akkor lehetővé válik a Mussolini politikájába is illeszkedő, mindkét államnak előnyös együttműködés. 14 Bogyát azért volt szükséges hosszabban idézni, mert fejtegetései kísértetiesen egybe estek Bethlen későbbi, 1926-ban papírra vetett gondolataival – nem véletlenül.15 A szónokon keresztül nyilvánvalóan már ekkor is a magyar kormány feje, egyben a külpolitika tényleges irányítója szólt a parlamentben. A fentebb idézett beszédek abban a bő egyéves periódusban hangoztak el a magyar országgyűlésben, amikor a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb kísérletének előkészítése zajlott a magyar–jugoszláv kapcsolatok javítására és a kisantant gyűrű fellazítására egy Jugoszláviával kötendő barátsági szerződés révén. Az 1925– 1926-os év során folytatott közeledésnek, amely egyébiránt valamennyi politikai 13 „Éppen azért kérdem én, hogy mit hozott Jugoszláviának a tőlünk elszakított terület? Diplomáciailag csak ellenségeket hozott neki, hozta Angliának és Olaszországnak gyanuját, kihívta ezeket a világhatalmakat, amelyekkel a szerbek megküzdeni soha ebben az életben nem lesznek képesek, arra hívta ki őket, hogy óvó figyelemmel kísérjék Jugoszláviának minden diplomáciai kérdését és igyekezzenek Jugoszláviát arra szorítani, hogy ne szláv eszméket kövessen, hanem legyen egyedül szerb.” Bogya János interpellációja a nemzetgyűlés 435. ülésén, 1925. június 26-án. Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett nemzetgyűlés naplója XXIX. Bp. 1924. 203–204. 14 „Én, aki nem tudom elfelejteni a szerbek harcias erényeit s annak ellenére, hogy szerb részről bántalom ért bennünket magyarokat, nem tagadom azt, hogy szimpátiával viseltetem e nemzet iránt s meg vagyok győződve arról, hogyha a kellő közeledésnek ez az alapja meg lenne teremthető, ez Magyarországon minden komoly ember részéről a legnagyobb rokonszenvvel találkoznék, mert egyéni előfeltételei annak, hogy ez a szimpatikus összekapcsolódás létrejöhessen, igenis megvannak.” Bogya János interpellációja a nemzetgyűlés 435. ülésén, 1925. június 26-án. Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett nemzetgyűlés naplója XXXIV. Bp. 1925. 187–188. 15 Khuen-Héderváry levele Walko külügyminiszterhez a magyar–jugoszláv egyezménytervezetre vonatkozó aggályairól. In: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. III. Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon, 1924–1926. Összeáll. és jegyz. Karsai Elek. Bp. 1959. 779.
