Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
HORNYÁK ÁRPÁD 381 „genialitását” és következetességét illetően. „A szerb nemzetet, egyetlen gondolat hatotta át attól a perctől fogva, hogy lerázta a török igát: egyesíteni és élére állni az összes délszlávnak. Csodálatos az a szívósság, az a következetesség, amellyel az elmult, egy nemzet történelmében aránylag rövid idő alatt végcéljuk felé törtettek. Egyetlen generáció elegendő volt ahhoz, hogy a hódoltsági viszony következményeit kiküszöböljék és a nemzetet az elhivatottszerű útra tereljék.”6 A szerb vezetők szeme előtt Poroszország példája lebegett, írta Vörnle, ahogy Berlin egyesítette Németországot a saját hegemóniája alatt, ugyanúgy akarta Belgrád is egyesíteni az összes délszlávot. Célja elérésében lépésről lépésre halad, és nem habozik a megfelelő pillanatban latba vetni faja katonai erényeit. A függetlenné vált és egy generáción keresztül megerősödött Szerbiának első feladata területi megnagyobbodása volt, amit három lépésben kívánt megvalósítani, és részben már el is ért. Először a Balkán-háborúk alatt a már „nagyon beteg” Törökország rovására, majd még el sem ült a harci zaj, Szerbia máris az Osztrák–Magyar Monarchia részben vagy egészben szláv lakta területeire vetette szemét, amiben szintén sikert könyvelhetett el. „Minden szerb fiúgyermek az anyatejjel szívja magába faja elhivatottságának érzetét, minden szerb meg van győződve arról, hogy a Balkánfélszigeten csakis ők hivatottak a vezetőszerepet betölteni. Az összes délszlávok egyesítése, területi összefüggésben /a nem bolsevik/ Oroszországgal, ez lebeg ma minden szerb szeme előtt.” 7 Mások a szerb birodalmi program gyökereit a századforduló és az azt követő évtizedek legnagyobb formátumú szerb államférfijáig, Nikola Pašićig vezették vissza, aki lefektette ennek alapjait. E megközelítés szerint három szakaszban kívánta Szerbia megvalósítani birodalomépítő tervét: az első szakaszban a Balkánháborúk során megfosztani Törökországot a balkáni birtokaitól, a második etapban a világháború révén elvenni a Monarchiától a szláv nyelvű területeket, a harmadik fázisban pedig megalakítani a nagyszláv birodalmat. Ez a program a mértékadó magyar politikai körök vélekedése szerint egyúttal a pánszláv törekvéseknek is integráns részét képezte. 8 A nagyszláv vagy pánszláv vádak gyakran használt elemei voltak a magyar külpolitikai gondolkodás Szerbia képének. Szerbia pánszláv irányultságának szerbekre való esetleges veszélyeire a magyar politikai gondolkodás időről időre rámutatott, geopolitikai érvekkel támasztva alá véleményét. A pánszláv eszmétől való 6 A szerb külpolitika végcéljai. 1934. szept. 17. MNL OL K 63-1934-16, 218/pol. 7 Uo. 8 Ezzel a harmadik, utolsó szakasszal szemben Magyarország részéről az elérendő cél a szerbeknek a Duna-Dráva vonalon túlra szorítása mellett északon a Kárpátok vonalának megszerzése volt. Feljegyzés Musztafa Kemál és Bethlen között folytatott beszélgetésről. 1930. nov. 7. In: A magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikája 1927. január 1. – 1931. augusztus 24. Szerk. Karsai Elek. Bp. 1967. 434–436.
