Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában

AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN

374

mint amilyen ez is.”

98 A király ezt követően udvariasan válaszolt a távirat feladó

jának, megköszönve a részvétnyilvánítást.

99 A tábornok halálának körülményeit nem volt egyszerű tisztázni, mivel először magát a felkelést kellett leverni, és elegendő muníciót kellett szállítani az összes közép-albániai zsandárközpontba, hogy elejét vegyék további zavargások kitörésének. A nyugalom helyreállítása után tudta csak az uralkodó elrendelni a nyomozás elindítását, a holtest Tiranába szállítását, és a felkelés elmenekült vezéreinek üldözését.

A nyomozás során a közép-albániai szervezkedések mindegyikét leleplezték. Musa Juka belügyminisztert menesztették, Fieribe pedig büntetőalakulat érkezett. 1935. augusztus 24. és szeptember 17. között mintegy ezer embert tartóztattak le. Ebből 539 főt állítottak (katonai) bíróság elé. 326 főt elengedtek, 160 főt börtönbüntetésre ítéltek. A lázadó katonák és zsandárok közül 53 főt golyó általi halálra, azt a katonát pedig, akit személyesen vádoltak meg Gjilardi megölésével, akasztásra ítélték. Zogu azonban tett engedményeket is: a lázadás hatására október 22-én átalakította a kormányát, hét miniszteréből hatan a fiatal generációból kerültek ki (a miniszterelnök Mehdi Frashëri lett).

100 Gjilardi halálával végleg szétesett a Zogu által felépített általános felügyelői rendszer. Az uralkodó jobb keze hősi halált halt, Mürdaczot az olasz tanácsadók teljesen háttérbe szorították, az időközben kegyvesztetté vált Stirling Londonban volt segédportás a Marks & Spencer egyik raktárépületében. A király mellett csupán egy bizalmi ember maradt, Sir Jocelyn Percy tábornok, a zsandárság parancsnoka.

101 Epilógus

I. Ahmet Zogu Leon Gjilardi tábornok tiszteletére a két világháború közötti Albánia legnagyobb szabású állami temetését rendelte el. Gjilardi végső búcsúztatását olyan körültekintően szervezték meg, mintha a királyi család egyik tagját temették volna el. A temetésre három nappal a fieri események után került sor, 1935. augusztus 17-én. A megemlékezés és szertartás menetrendjét, illetve lebonyolítási tervét Zogu parancsára magának Xhemal Araniti tábornoknak, a „nemzetvédelmi parancsnoknak” kellett kidolgoznia.

102 98 Tomes, J.: King Zog i.

m. 183.

99 Zogu választávirata. Tirana, 1935. aug. 18. AQSh, F 150, Dosja Nr. 257.

100 Schmidt-Neke, M.: Entstehung und Ausbau i.

m. 248.; Tomes, J.: King Zog i.

m. 183.; Fischer, B.: King Zog i. m. 242.; Pearson, O.: Albania and King Zog i.

m. 371–372.

101 Érdekes eljátszani a gondolattal: vajon hogyan alakult volna Albánia további sorsa, ha Gjilardi nem hal meg, hanem egy nemzeti hadsereg élén harcol az olasz megszállás, majd a kommunista partizán alakulatok ellen?

102 A temetési szertartás forrása: AQSh, F 178, Dosja IV-180, viti 1935, Dosje: Dispozita për ceremonin e Funeralit për varrimin e gjeneralit Leon de Ghilardi. Tiranë, 1935. gusht 16, Mbretnija Shqip-