Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában
CSAPLÁR-DEGOVICS KRISZTIÁN 373 A nyughatatlan értelmiségi 1935. február 14-én szabadult vlorai fogságából, és azonnal egy felkelés szervezésébe kezdett. Fieriben csatlakozott egy olyan ellenzéki csoporthoz, amely nagyrészt fiatal nacionalistákból állt. E fiatal katona- és zsandártisztekből álló társaság tagjai szélsőségesen olaszellenesek voltak és szemben álltak Zogu generációjával, amely nem akadályozta nyíltan Róma törekvéseit. Bár hasonló lázadó gócok 1934–1935 folyamán Közép- és Észak-Albániában is létrejöttek, egymással nem alakítottak ki együttműködést. Çekrezi Fieri városában Nuredin Bej Vlora és Musa Kranja hadnagyok segítségével egy olyan felkelést akart kirobbantani, amely egyesítette volna a közép-albániai elégedetlenkedőket. A felkelők 1935. augusztus 14-én Fieri főterén gyülekeztek. A felkelés kirobbantását másnapra tervezték. Çekrezi és a többi parancsnok azt mondta a megjelenteknek (közel másfélszáz fő), hogy Tiranában megbukott Zogu kormánya, és hogy ők képviselik az újat. Arra buzdították a fegyvereseket, hogy másnap masírozzanak a fővárosba és fegyverrel kergessék el a régi kormány híveit. Az eligazítás éppen a vége felé tartott, amikor a térre begördült Gjilardi autója. A tábornok, ekkor éppen a berati hadtest parancsnoka, véletlenül járt arra. Sofőrjével, Vas Kiri századossal 94 éppen Pojanból tartott hazafelé egy hivatalos útról, amikor meglátta a gyülekező fegyvereseket a téren. Gjilardi kiszállt a kocsiból, hogy megkérdezze a gyülekezés okát. A szervezkedők azt gondolták, hogy lebuktak, ezért szó nélkül tüzet nyitottak a tábornokra. Gjilardit több lövés érte a mellkasán, azonnal életét vesztette. Bár korábban már többször kíséreltek meg ellene merényletet, azokat mind túlélte. Leon Gjilardit néhány nappal ötvenötödik születésnapja előtt lőtték le. 95 A nyílt felkelés a tábornok halálával tört ki. A lázadók Lushnje és Tirana felé masíroztak, de a Zoguhoz hű zsandár alakulatok mindkét helyen útjukat állták. A lázadást gyakorlatilag már másnap, augusztus 15-én leverték. A felkelők több vezetője külföldre szökött. 96 Az uralkodót hivatalosan 1935. augusztus 16-án értesítették táviratban Gjilardi haláláról.97 Zogu ekkor állítólag azt mondta az éppen mellette tartóz kodó Percynek: „Hasonló események sajnos előfordulnak az olyan országokban, 94 Vas Kiri zsandárszázados az 1925–1930 közötti években azzal szerzett magának hírnevet, hogy eredményesen harcolt az Albán-Alpok (Malësia e Madhe) Zogu-ellenes felkelései ellen. Libardi, C.: Si u bë mbret i. m. 47–48., 63., 75., 85–86., 96.; Fischer, B.: King Zog i. m. 51–54. 95 Historia e popullit shqiptar I– III. Red. Kristaq Prifti – Gazmend Shpuza. Tirana 2007. III. 324.; Pearson, O.: Albania and King Zog i. m. 370–371.; Tomes, J.: King Zog i. m. 182–183.; Zejnati, N.: Ahmet Zogu – politikan i. m. 314–316. 96 Schmidt-Neke, M.: Entstehung und Ausbau i. m. 247.; Fischer, B.: King Zog i. m. 241. 97 Távirat Zogunak. Olvashatatlan aláírás. Tirana, 1935. aug. 16. Arkivi Qendror i Shtetit, Tiranë (a továbbiakban: AQSh), F 150: Ministria e Oborrit Mbretëror (Inspektorija e Pergjithëshme), Civile Administrative, Dosja Nr. 257 (a továbbiakban: F 150, Dosja Nr. 257).
