Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában
AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN 372 „a holnap katonáinak” tekintették. Zogu felfogásában az albán jövő természetesen saját politikai hatalmát és dinasztiájának jövőjét jelentette. 89 A király nemzeti karakterológiával kapcsolatos egyik legsokatmondóbb kiáltványa 1935. augusztus 14-én jelent meg, négy nappal Gjilardi halála előtt. A proklamáció alapján az uralkodó számára a nemzet (komb) legfőbb erényei: a fegyelem (disciplinë), az önfeláldozás (sakrificë) és haladás (përparim) voltak. E három erényen alapul ugyanis az albán becsület (nderi i shqiptarit), és e három erény együttesen teremti meg a nemzeti eszmét (ideali kombëtar). 90 És hogy mi köze van mindehhez Gjilardinak? Zogu, aki uralkodása idején legfőbb feladatát abban látta, hogy saját hatalmát mindenáron biztosítsa, felismert egy fontos dolgot: az albánoknak hősre van szükségük. A hatalmas termetű, nagy fekete szakállat és hajat viselő, elképesztő fizikai adottságokkal és nagyszerű katonai múlttal rendelkező, horvát származású Gjilardi személyében pedig Ahmet Zogu, minden albánok királya, megtalálta azt a hőst, akit az albán ifjúságnak ajándékozhatott.91 Gjilardi ugyanis a fent megfogalmazott albán erények fizikai megteste sülésülésének számított. Bár a király féltékenyen ápolta és védte saját kizárólagos állami kultuszát, Gjilardi esetében mégis megengedte egy, természetesen jóval szerényebb és más jellegű kultusz kialakítását a Djelmënia szervezeti keretein belül. Az 1935-ös fieri felkelés Konstantin Çekrezi egy ismert amerikai albán értelmiségi volt, aki gazdaságtant tanult a Harvardon. Az 1912-es függetlenség hírére tért vissza az óhazába, majd lett 1913–1914 között a NEB titkára. 1919-ben könyvet írt Albánia politikai helyzetéről.92 A világháborút követően 1920–1922-ben az Egyesült Államok albániai meghatalmazottjaként tevékenykedett, majd több amerikai lap helyi tudósítója lett. 1928-ban Iljas Vrioni külügyminiszter azzal bízta meg, hogy jelentessen meg újságcikkeket világszerte az albán monarchia megalakulásának okairól. Çekrezi azonban ennél jóval többre vágyott, így politizálni kezdett. Hamar kapcsolatba került a Zogu-ellenes csoportokkal és részt vett egy Zogu-ellenes összeesküvés megszervezésében. Az összeesküvőket 1932. szeptember 16-án leleplezték, s Çekrezi a megtorlás részeként három év börtönt kapott. 93 89 Aqif Domini: Djelmënia, shpresa e ardhëshme, duhet të përgatitet Zog. Tiranë 1931. 22–28., 32–35. 90 Lushaj, R. – Sadiku, S.: Me jetue në shekullin e sotshëm i. m. 31–33. 91 Ghilardi fizikai adottságairól lásd Swire, J.: King Zog’s Albania i. m. 158.; Elsie, R.: A Biographical Dictionary i. m. 168. 92 Konstantin Chekrezi: Albania Past and Present. New York 1919. 93 Pearson, O.: Albania and King Zog i. m. 142., 293., 337–338.; Elsie, R.: A Biographical Dictionary i. m. 82–83.
