Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában
AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN 370 urakkal és a lakossággal fenntartott viszonyában is. Ghilardi – az uralkodó nevében – bármit, bármikor ellenőrizhetett és számon kérhetett. Ha az országban valahol felbukkant a királyi család egyik luxusautóján, mindenki engedelmeskedni tartozott parancsainak. Márpedig Ghilardi szeretett Albániában utazgatni. Útjai során ellenőrizte a helyi hivatalnokokat, szemlét tartott a fegyveres egységek felett, jelen volt a katonák és zsandárok eskütételénél, meglátogatta a kaszárnyákat, felmérte az ország infrastruktúráját (utak és hidak állapotát), megvizsgálta az iskolák felszerelését, tankönyvellátottságát és tanárainak helyzetét. Feladatai gazdasági jelleget is öltöttek az 1930-as évek elejére. Bárhol járt, biztatott, ígért, lelkesedést öntött az emberekbe – mindezt az uralkodó nevében. Az uralkodó tulajdonképpen az ő személyén keresztül tartotta a kapcsolatot népével. Az albán ifjúság parancsnoka Ghilardi karrierjének csúcsa, egyben Zoguhoz fűződő sajátos viszonyának egyik sokatmondó példája kétségkívül az volt, amikor az uralkodó a tábornokot 1930 júniusában az „Albán Ifjúság” nemzeti egyesület (Enti Kombëtar ’Djelmënija Shqiptare’) parancsnokának nevezte ki.84 Az egyesületet eredetileg Zogu 1928. november 14-én kiadott dekrétuma hozta létre. Kezdetben nem volt más, mint egy olasz mintára (és sugallatra?) létrehozott fasiszta ifjúsági szervezet. A szervezet életében 1930-ban állt be radikális változás, amikorra nyilvánvalóvá vált a tiranai paktumok teremtette kiszolgáltatottság Olaszországgal szemben: az állam ekkorra visszavonhatatlanul elveszítette befolyását saját hadserege felett. 85 Az ifjúsági szervezet ekkor gyakorlatilag teljesen átalakult. Zogu célja egy olyan, minden fiatal számára kötelező paramilitáris szervezet létrehozása lett, amely minden létező eszköz igénybevételével hazafias gondolkodásra neveli a fiatalokat. Az uralkodó azt várta ettől a neveléstől, hogy segítségével a fiúk kellően megerősödnek patriotizmusukban és nemzeti érzelmeikben ahhoz, hogy aztán az olasz irányítás alatt álló hadsereghez kerülve ellenállhassanak az idegen befolyás minden formájának. A feladat végrehajtásához a királynak egy olyan parancsnokra volt szüksége, aki nemcsak hozzá, hanem az albán államhoz és nemzeti eszméhez is lojális. Zogu felfogásában a szervezet sorsától Albánia jövője függött. Az uralkodó ezért az egyetlen olyan embert nevezte ki az egyesület élére, akinek valóban esélye volt arra, hogy e szinte lehetetlennek tűnő elvárásoknak eleget tegyen. Az albán ifjúság parancsnoka a nevét ekkor már albános alakban használó Leon Gjilardi tábornok lett. 84 Fischer, B.: King Zog i. m. 159–161. 85 Swire, J.: King Zog’s Albania i. m. 204.
