Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában

AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN

366

Az 1924-es forradalom és következményei

1924. június 1-jén felkelés tört ki Zogu miniszterelnök uralma ellen, amihez csatlakozott a hadsereg jelentős része is.64

A felkelés június 10-ére virradólag győzött és az ellenzéki Fan Noli vezetésével június 16-án új kormány kezdte meg működését. Ahmet Zogu – szűkebb hazáján, Matin keresztül – a Szerb–Horvát–

Szlovén Királyság területére menekült az államkincstárral. A szerb források és a Zogu emigráció történésze, Adil Biçaku szerint a bukott miniszterelnökkel mindössze három főtiszt tartott Belgrádba: Leopold Ghilardi, Osman Gazepi és egy ismeretlen nevű albán.

65

A menekülés megérlelte a politikus Zogut. Ekkor formálódott át ugyanis azzá, aki egy autokrata rendszer kiépítésén keresztül képessé vált arra, hogy az államot sikerrel centralizálja és konszolidálja.66

Zogu eltökéltsége felszabadította Ghilardit is. Végre megtalálta azt az autokratát, akit hűen szolgálhatott, és akinek szüksége volt rá. Zogu ugyanis nem felejtette el a világháborús tapasztalatait. Tudta, hogy szervezői és politikusi képességei mit sem érnek egy alkalmas katonai parancsnok nélkül. Ghilardi pedig a meneküléssel bizonyította, hogy kész minden áldozatot meghozni érte. Zogu és Ghilardi viszonya a menekülés során tehát drámaian átalakult: a politikus és a katona egymásra talált. Személyiségeik és tetteik innentől kezdve szorosan összefonódtak.

Zogu hatalmas energiával készült a visszatérésre, s a hadsereg megszervezésében Ghilardi kulcsszerepet kapott. December elejére hozzávetőlegesen 3000 embert sikerült csatasorba állítania. A bukott miniszterelnök fegyveres csapatai Montenegró, Szerbia és Görögország felől, hét oszlopban nyomultak be Albániába. Az 1924. december 17-ei támadás után Leopold Ghilardi Zogu élcsapatát vezetve Matin keresztül megtisztította az utat Tiranáig. Gyors hadmozdulatai, sikeres csatái táborába vonzották a harcias hegylakókat (malisz

szorok) is, s mire Zogu Tiranába ért, már 8000 malisszor harcolt a seregében.

67

64 A

felkelés okairól és eseményeiről lásd Zejnati, N.: Ahmet Zogu – politikan i.

m. 193–197.; Fischer, B.: King Zog i. m. 60–63.

65 Camillo Libardi: Si u bë mbret i Shqipërisë Ahmet Zogu (Kujtime historike 1918–1940). Tiranë 2012. 35.; Biçaku, A.:

Ahmet Zogu

i.

m. 37.; Saša Mišić: Albanija: Prijatelj i protivnik. Jugoslavenska politika prema Albaniji, 1924–1927. Beograd 2009. 227.

66 Bartl, P.: Albanien i.

m. 224.

67 Biçaku, A.: Ahmet Zogu i.

m. 37.; Bernath, M. – Nehring, K.: Biographisches Lexikon i.

m. 499.; Fischer, B.: King Zog i.

m. 74.