Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916

CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR

329

Kuno rokona lett. Az 1917 januárjában megnyílt intézet fennállása során összesen hat ösztöndíjast fogadott: Kós Károly építészt, Oroszlán Zoltán klasszika archeológust, Ralbovszky Endre bizantológust, Luttor Ferenc keresztény archeológust, Fehér Géza bizantológust és Zsinka Ferenc könyvtáros-történészt.

57 Mosony mindeközben a török társadalmi és tudományos körök vezetőivel is fenntartotta az összeköttetést. Eljárt a Török Történelmi Társulat tagjaihoz, illetve gyűléseire, valamint az újonnan megindult Türk Odzsai társaság előadásaira is. Az utóbbiban Mosony is tartott török–magyar nyelvi és történelmi témájú előadást.

58

1916 telén ismét Magyarországon találjuk, s ezután – forrásaink szerint – már nem tért vissza többé Törökországba. Az 1916. december 4-én tragikusan elhunyt Thallóczy Lajos koporsóját Mosony szentelte meg a gyászszertartáson.

59 Magyarországi tartózkodása alatt az általa gyűjtött anyag egy részének sajtó alá rendezését végezte el, és folytatta a Jan Grzegorzewski által törökül kiadott, jobbára magyar vonatkozású 129 török irat magyarra fordítását,60

amelyeket had

történelmi szempontból fel is dolgozott egy 110 oldalas tanulmányban. A kéziratot november végén bírálat és kiadás végett benyújtotta a Magyar Történelmi Társulathoz. Előzetesen Marczali Henriket kérte fel véleményezésre, aki a munkát értékesnek és kiadásra is érdemesnek tartotta. A tanulmány a Buda védelmére vonatkozó török hadtörténelmi okmányok 1680–1685. címet viselte. A Történelmi Társulat 1916. január 13-i ülésén Mosonyt is javasolta tagnak, ajánlója Csánki Dezső alelnök volt. A Társulat ülésén végül Mosony 1917. január 11-én olvasta fel említett tanulmányát.

61

57 A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetre vonatkozó, kevés elérhető irodalomból kiemelnénk Sas Péter:

A

Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet. In: Adalékok a 16–20. századi magyar művelődés történetéhez. Bp. 1987. 219–226., Tóth Gábor:

Az

első külföldi magyar tudományos intézet. Századok 129. (1995) 1380‒1395., Arbanász I.

– Csorba Gy.: Magyar kutatók i. m. 7−46.; Nagy Norbert: A

Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története (1916‒1918). (Balkán Füzetek 7.) Pécs 2010.

58 Schrotty Pál Váradynak. Konstantinápoly, 1916. nov. 4. KFL I. 1.a 132.ND Missio 1901–1918.; Mosony Lipót beszámolója Konstantinápolyban végzett kutatásairól. H. n. 1916. dec. 30. OSZK Kt. Analekta 10.144. Lásd Mellékletek II. – Források 2. Dobay István, a Budapesti Hirlap haditudósítója 1916-os konstantinápolyi útja során találkozott Mosonyval egy Türk Odzsai ülésen. Ezt írta róla: „A következő rövid szünet alatt érdeklődéssel vizsgálom a tágas nézőteret. Egy pipacsmező az egész, egyetlen fejet látok piros fez nélkül: egy hosszúszakállú urat, Mosony Lipót főtisztelendőt, a ki a magyar miniszterelnökség megbizásából régi török-magyar emlékek után kutat Sztambul öreg könyvtáraiban s irattáraiban. Állandóan török társaságban forog, megtanult törökül s máris néhány nagyértékü magyar okmányt fedezett föl.” Dobay István:

Törökök. Bp. 1917. 37.

59 Suhay Imre: Thallóczy Lajos. Uj Idők 46. (1940) 630.; Mosony L.:

Thallóczy Lajos i.

m. 60 Lásd 36. jegyz. Korábban Mosony 130 iratról tett említést. Lásd Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Konstantinápoly, 1915. febr. 15. OSZK Kt. Fond XI/702.

61 Mosony Lipót beszámolója Konstantinápolyban végzett kutatásairól. H. n. 1916. dec. 30. OSZK Kt. Analekta 10.144. Lásd Mellékletek II. – Források 2.; Akadémiai Értesítő 28. kötet (1917) 241.;