Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
MOSONY LIPÓT – TÖRTÉNETI KUTATÁS ÉS MAGYAR KULTÚRPOLITIKA KONSTANTINÁPOLYBAN 328 vezette küldöttség a tervezett intézet szervezése végett, s a delegáció Mosony segítségére, helyismeretére is támaszkodott. Az iskolaügyi kiküldöttel megismertette a török tanügyi rendszert, az ottani európai iskolákat, valamint az osztrák Szent György Intézetet (St. Georgs Kolleg),54 melynek előkészítő osztályai mintá jára alakították meg a konstantinápolyi török–magyar iskolát, ahol a magyarországi oktatásra készülő török fiatalok felkészítése folyt.55 Egy a bizánci kéziratos gyűjtemények tanulmányozására kiküldött személyt is kalauzolt a konstantinápolyi könyvtárakban. Sokat segített a megfelelő intézeti épület kiválasztásában és kibérlésében is. Beszámolója szerint felajánlották neki az új tudományos intézet vezetését is, de ezzel nem kívánt élni, mert ez elvonta volna tudósi feladataitól, „melyeknek teljes lélekkel szentelni akarom tevékenységemet. [...] Továbbá a kiküldött urak bizánci régiségtannal és művészettörténelemmel foglalkozván, török tanulmányaimtól is idegen téren mozognak”. A bérelt lakás ugyanakkor majd egy évig üresen állt a háborús időkre jellemző pénz- és áruhiány miatt. 56 A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Igazgató Tanácsa végül 1916. november 21-én tartotta alakuló ülését, így a félhivatalos Római Magyar Akadémia után ez lett az első állami alapítású külföldi magyar intézet. A szultáni könyvtárban rejtőző Corvinák utáni, 1860-as években megindult kutatások, a Rákóczi és bujdosó társai hamvainak hazahozatala körüli diplomácia manőverek, a rodostói Rákóczi-ház restaurációs tervei, a szultáni levéltárakban megindult kutatások, illetve a Bosznia annektálását követő Balkán felé fordulás egyenes következménye volt a konstantinápolyi intézetalakítás. 1918. őszi bezárásáig igazgatója a Szépművészeti Múzeum őre, Hekler Antal művészettörténész, Klebelsberg 54 Az 1882-ben alapított osztrák Szent György Intézet volt az egyetlen katolikus vallási intézmény, melyet a világháború alatt nem államosítottak a török hatóságok. Akkori vezetője a magyar származású Kajdi János atya volt, aki 1925. márc. 11-én hunyt el Isztambulban. 55 Ebbe az iskolába küldték ki Avar Gyulát a Keleti Kultúrközpont (Turáni Társaság) támogatásával „török ifjak részére magyar nyelvi képzés céljából”. Schrotty Pál jelentése szerint Avar 1916 őszén érkezett ki. Mosony Lipót levele Csernoch János főhercegprímásnak. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: KFL) I. 1.a 132.ND Missio 1901–1918. Lásd Mellékletek II. – Források 1. Avar 1917 júliusában a Konstantinápolyi Magyar Egyesület fejléces papírján beszámolójában arról ír, hogy 6 állandó és 6 „ingadozó” diákja van, akik közül az egyik azt állította, hogy „itt, t.i. nálam 2 hónap alatt többet tanult, mint a német tanfolyamon 8 hónap alatt”. Mindezek ellenére a próbálkozás teljes kudarccal zárult, Avar is – Mosonyhoz és a tudományos intézet ösztöndíjasaihoz hasonlóan – állandó pénzhiányra panaszkodott. Feltételezhetően 1917 augusztusában tért vissza Magyarországra, mert akkor már nem volt számára kézbesíthető 500 koronás fizetése. Avar Gyula levele ismeretlennek. 1917. júl. 29. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 1384 Turáni Társaság, 2. d. Avar kiküldetéséről röviden ír Ablonczy Balázs: Keletre Magyar. Debrecen 2016. 80. 56 Mosony Lipót beszámolója Konstantinápolyban végzett kutatásairól. H. n. 1916. dec. 30. OSZK Kt. Analekta 10.144. Lásd Mellékletek II. – Források 2. Végül az intézet a kibérelt házzal kapcsolatos problémák miatt nem ebbe az épületbe költözött be, hanem a Rue de Bayram 23. számú ingatlanba Konstantinápoly Pera (ma Beyoğlu) városrészében. Martin József levele Hekler Antalhoz, 1917. jan. 8. MNL OL K 828 VKM Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet (1916–1919), 1. d.
