Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
A GALÍCIAI ZSIDÓ BEVÁNDORLÁS MÍTOSZA 32 A nem létező, illetve legfeljebb jelentéktelen galíciai zsidó bevándorlás inváziószerű láttatásába az 1890-es évektől az államapparátus is beszállt, mégpedig elsőként éppen az Országos Magyar Királyi (1896-tól Magyar Királyi Központi) Statisztikai Hivatal egyik munkatársa, Vargha Gyula.3 A Statisztikai Hivatalt nemsokára a kor mányzat is követte, amely 1902 novemberében a képviselőház elé bocsátott egy, a következő év elején megszavazott, hivatalosan a külföldiek Magyarországon lakhatásáról szóló, de valójában – és mindenki számára nyilvánvalóan – a galíciai zsidók letelepedésének szigorúbb ellenőrzését célzó törvényjavaslatot. Tette ezt a kormányzat úgy, hogy az 1900-as népszámlálás során használt, a korábbiaknál precízebben megfogalmazott kérdőíveknek köszönhetően legkésőbb 1902 tavaszára pontosan tudhatta, hogy hány Galíciában született, magyar vagy külföldi állampolgárságú zsidó vallású személy élt Magyarországon. Tudta is, mivel erről a Statisztikai Hivatal egy sor máig nem publikált és a történetírás által sem ismert táblázatban részletes kimutatást készített. E kimutatásból kiderül: a galíciai születésű zsidók az 1900-as zsidó népességnek még 2%-át sem tették ki! A külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló 1903. évi V. tc.-kel a történetírás eddig nem foglalkozott.4 Ez azért is meglepő, mivel ke letkezése saját korában jelentős visszhangot és éles vitákat kiváltott, a történészek által ismételten tárgyalt úgynevezett rutén, illetve hegyvidéki akcióhoz kötődött.5 E A galíciai zsidó beözönlés közhiedelmét e cikkek ugyanazzal a módszerrel cáfolták, mint később Kovács Alajos, vagyis a zsidó népesség természetes és tényleges szaporodásának az összevetésével. Míg azonban számításaikat az 1880-as, illetve 1890-es évtizedre korlátozták, cáfolatát Kovács az 1870-től 1910-ig terjedő negyven évre vonatkozó számításokra alapozta. Itt jegyzem meg, hogy terjedelmi korlátok miatt a hivatalosan is zsidóként nyilatkozóknak, vagyis a neológ, ortodox, illetve cionista zsidó időszaki kiadványoknak a galíciai bevándorlást illető nézeteivel e tanulmányban nem foglalkozom. 3 Vargha Gyula mellett az 1900-as években több más statisztikus, így a zsidó vallású Kőrösy József is elejtett egy-egy megjegyzést a galíciai zsidó bevándorlásról. E megjegyzésekben egyvalami közös: a statisztikai bizonyítás hiánya. Lásd Kőrösy József – Thirring Gusztáv: Budapest fővárosa az 1901-ik évben. A népszámlálás és népleírás eredményei II. Bp. 1905. 23., 32.; Kenéz Béla: Magyarország népességi statisztikája. Bp. 1906. 207., 294. 4 Az 1903. évi V. tc.-ről nem találunk utalást sem a korszak politikai vitáinak régebbi monografikus bemutatásában, sem a kifejezetten a Széll-kormányzat törvényalkotásának szentelt újabb tanulmányban. Lásd Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901–1904). Bp. 1963.; Schwarczwölder Ádám: A Széll-kormány és a törvényalkotás. In: Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve. Szerk. Ifj. Bertényi Iván. Bp. 2015. 233–259. 5 Katus László: A nemzetiségi kérdés és Horvátország története a 20. század elején. In: Magyarország története 1890–1918. I–II. Főszerk. Hanák Péter. Bp. 1978. II. 1043–1045.; Vígh Kálmán: A hegyvidéki akció és a kárpátaljai zsidóság. Partes Populorum Minores Alienigenae 1. (1994) 167–182.; Gott fried Barna: A „rutén akció” Bereg vármegyében (1897–1901). In: Szabolcs–Szatmár–Beregi Levéltári Évkönyv XIII. Szerk. Galambos Sándor – Kujbusné Mecsei Éva – Jánosi Zoltán. Nyíregyháza 1999. 195–202.; Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867–1918). Bp. 2003. 176–177. Az 1903. évi V. tc.-ről ezek az írások sem tettek említést, mint ahogy nem tértek ki rá a hegyvidéki akciót földművelésügyi miniszterként felügyelő Darányi Ignác századfordulós tevékenységét, illetve négy kormányban betöltött miniszteri működését bemutató tanulmányok szerzői sem. Lásd Pölöskei Ferenc: Darányi Ignác a századfordulón. In: Darányi Ignác. Emlékkonferencia.
