Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR 323 gondozza az otthoni sebesülteket. 26 A háború mégis komoly veszélybe sodorta a kiküldetést, ugyanis Mosony a 72. pozsonyi gyalogezred póttartalékosa volt ajánlati lap és behívó nélkül. Sok utánajárást követően a nagykövet és a főkonzul úgy határoztak, hogy Mosonynak, mint minden más hadkötelesnek, haza kell térnie. A paptanár így augusztus 27-én visszaérkezett Esztergomba, ahol tájékoztatták, hogy a lelkészeknek csak behívó alapján kell szolgálatra bevonulniuk, így hamarosan visszaindulhatott Isztambulba, Abdul Latif imám kíséretében. 27 Mosony szeptember 10-én érkezett vissza a török fővárosba, ahol folytatta küldetését. Délelőttönként egy főiskolára, „dar-ul-muallim”-ba járt gyakorolni a nyelvet. Beszámolt Thallóczynak arról, hogy részt vett egy érdekes előadáson a Türk Odzsaiban (Türk Ocağı ) 28 a Bajezid dzsámi közelében, ahol megjelent Halide hanim (úrhölgy), a törökök híres írónője, és előadást tartott a török nemzeti önérzet felélesztéséről.29 Állítólag ez volt az első alkalom, amikor egy nő elő adást tarthatott férfiak előtt. Az eseményen megismerkedett a török nacionalizmus egyik megteremtőjével, Juszuf Akcsurával is. 30 1914 telén két, az Oszmán Birodalom szempontjából is fontos kérdéssel foglalkozott, de ezekről a kutatásairól csak kéziratban maradt jegyzetei tanúskodnak. A mohamedánok szent háborújának okmányai című írásában az 1914 novemberé ben, Konstantinápolyban kihirdetett dzsihádot, illetve magát a fetvát, a kísérő és magyarázó hirdetményt, végül pedig az egyiptomi kedive ellen hozott két fetvát elemezte, s mellékelte ezek fordítását is. A második írásában, amely A kapitulációk 26 Mosony Lipót: Magyar történetkutatás Konstantinápolyban. Századok 49. (1915) 568.; Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Büyükdere, 1914. aug. 15. OSZK Kt. Fond XI/702.; Beszámolás a török– magyar történelmi kutatásról i. m. OSZK Kt. Fol. Hung. 3313. 98–106. 27 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. szept. 1. OSZK Kt. Fond XI/702. Abdul Latif (Abdüllatif Tanriszever) imám (1886–1946), a budapesti muszlimok vallási vezetője. 1909-ben Thallóczy bízta meg Karácsont, hogy „Budapesten a Gülbaba mecsetnél alkalmazandó török hodsa ügyében” járjon el. Az akkor 30 éves, Tbilisziből származó Abdul Latif az isztambuli főmufti ajánlásával került Magyarországra az 1908-ban annektált Bosznia muszlimjainak megnyerése végett. Az „imám-szerző” akció további részleteit lásd Fodor Pál: A budapesti imám. Kísérlet a boszniai muszlimok integrációjára (1909–1911). Történelmi Szemle 59. (2017) 315–323. 28 Az 1912-ben létrehozott Türk Odzsai (Türk Ocağı) az 1931-es beolvasztásáig a pántürkista és turanista eszmék leghatásosabb védelmezője és terjesztője volt. A világháború alatt szoros kapcsolatban álltak az Egység és Haladás Párttal, propaganda tevékenységük, és az egész országot behálózó szervezetük miatt nagy szerepük volt a közvélemény formálásában. További részleteket lásd Oláh Péter: A török és magyar turanizmus kapcsolata a 20. század első felében. Szakdolgozat. 2011. ELTE BTK. (Köszönetet mondunk a szerzőnek, hogy munkáját kéziratban rendelkezésünkre bocsátotta.) 29 Halide Edib Adıvar (1884–1964) török írónő, feminista politikus. 30 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Konstantinápoly, 1914. okt. 12. OSZK Kt. Levelestár. Juszuf Akcsura (Yusuf Akçura), tatár származású író, politikus, a török nacionalizmus egyik megteremtője. 1904-ben írt Üç Tarzı Siyaset című munkájában lefekteti a török nacionalizmus alapjait, illetve hozzá köthető a Kis-Turán és Nagy-Turán fogalmak megalkotása. Az atatürki Török Köztársaság ideológiájának is egyik meghatározó személyisége. Fontos szerepet játszik a Türk Odzsai megalakításában és terjeszkedésében.
