Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
MOSONY LIPÓT – TÖRTÉNETI KUTATÁS ÉS MAGYAR KULTÚRPOLITIKA KONSTANTINÁPOLYBAN 324 eltörlésének napja Konstantinápolyban címet viseli, a kapitulációk történetét, illetve szerepét mutatta be. Mindkét értekezés esetében komoly felkészültségről és ismeretekről tett tanúbizonyságot. 31 Mosony oszmán levéltárakba történő bejutása – Karácsony több mint fél évtizeddel korábbi keserű tapasztalataihoz hasonlóan32 – nem ment akadálytala nul. Az isztambuli Miniszterelnöki Levéltárban őrzött dokumentumok szerint az osztrák–magyar követség támogatásával 1915 áprilisának elején nyújtott be hivatalos kérelmet az illetékes minisztériumhoz.33 Az ügy a további adatok ta núsága szerint a Külügyminisztérium Politikai Ügyek Igazgatóságán landolt, és ugyan viszonylag gyorsan megoldódott, de az engedély csupán a kegyes alapítványok (vakif), valamint a Közoktatási Minisztérium által kezelt könyvtárak (Darülfünun és Ilmi umumi könyvtár) és levéltárak látogatására jogosította fel. 34 A kisebb alapítványi könyvtárak száma száz fölött volt, mindegyikben pár száz kéziratot őriztek. Bár ezekben is akadtak magyar vonatkozású történeti könyvek, de minden egyes könyv tanulmányozásához külön engedélyt kellett beszerezni, ahogy a másoláshoz és fényképezéshez is; ráadásul egyszerre legfeljebb öt oldal másolása volt megengedett, ennél többhöz már egy külön engedélyt követeltek. A kiszolgáló személyzet tartózkodása azzal is magyarázható volt, hogy sokan úgy gondolták, ha a kéziratot lemásolják, akkor az eredeti ezzel veszít értékéből. Beszámolt arról is, hogy egy Grzegorzewski nevű tudós négy éve a szófiai nemzeti múzeumban őrzött török jegyzőkönyvekből kiadott egy kötetet,35 s ebből el kezdte lefordítani a IV. Mehmed magyar hadjáratára és Bécs ostromára vonatkozó 130 okmányt. Közben pedig Karácson okmánygyűjteményéről megjelentetett egy török nyelvű ismertetést.36 Ekkoriban Mosony legtöbbet a Szülejmánije dzsámi ban kutatott, ahova az Evkaf Minisztérium (Kegyes Alapítványok Minisztériuma) 31 Mosony Lipót törökországi jegyzetei, 23–61. OSZK Kt. Fol. Hung. 3313. A kapitulációk az Oszmán Birodalom és más államok közötti szerződések, amelyben egyoldalúan biztosítottak kiváltságokat és extraterritoriális jogokat a másik állam polgárai számára. A kapitulációkra lásd Halil İnalcık: Imtiyāzāt [The Ottoman Empire]. In: The Encyclopaedia of Islam III. 2. kiadás. Leiden 1986. 1179– 1189.; Ahmad Feroz: Ottoman Perceptions of the Capitulations 1800−1914. Journal of Islamic Studies 11. (2000) 1–20.; A dzsihád kihirdetésére lásd Csorba György: A dzsihád kihirdetése a Monarchiában az első világháború idején. Aetas 32. (2017) 1. sz. 68–80. 32 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Galata, 1915. máj. 7. OSZK Kt. Fond XI/702. 33 Maarif-i Umumiye Naziri (Mosony szavaival Török Közoktatásügyi Minisztérium). Başbakanlık Osmanlı Arşivi (a továbbiakban: BOA), BEO 4349/326148 34 BOA BEO 4348/326148. „Addig nyert engedélyemmel ugyanis csak a török mecseti kéziratos könyvtárakba kutattam.” Mosony Lipót beszámolója Konstantinápolyban végzett kutatásairól. H. n. 1916. dec. 30. OSZK Kt. Analekta 10.144. Lásd Mellékletek II. – Források 2. 35 Jan Grzegorzewski: Z sidżyllatów rumelijskich epoki wyprawy wiedeńskiej. Akta tureckie (tekst tu recki i polski). Üngürüs seferi ve bec muharasına dair Türkiya sicillatından müstahrec evrakdır. Lwow 1912. című művéről lehet szó. 36 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Konstantinápoly, 1915. febr. 15. OSZK Kt. Fond XI/702. Mosony említett török nyelvű cikkére egyelőre nem bukkantunk rá.
