Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
MOSONY LIPÓT – TÖRTÉNETI KUTATÁS ÉS MAGYAR KULTÚRPOLITIKA KONSTANTINÁPOLYBAN 322 végül Mosony Lipót János lett, s ez az 1914. évi 167 500 számú belügyminiszteri rendelettel vált hivatalossá. 23 Kezdetben úgy tervezte, hogy szülei és húga is Konstantinápolyba költöznek majd vele: „nyugdíjas éveiket szüleim, ameddig jól esik nekik, velem együtt töltik. Így nekem is náluk jó és biztos gondozásom lesz.” Augusztus 15-én is még arról írt, hogy őszre várja szülei érkezését.24 Későbbi leveleiben is fel-felbuk kant a kérdés, de nincs tudomásunk arról, hogy családtagjaival együtt élt volna az Oszmán Birodalomban. Az épp kiutazásakor kirobbanó világháború, illetve az ezzel együtt járó pénzügyi nehézségek minden bizonnyal megnehezítették a terv megvalósítását. Mosony Lipót tudományos tevékenysége Mosony 1914. július 30-án, két nappal az első világháború kitörését követően érkezett meg dunai úton Konstantinápolyba. Rögtön tiszteletét tette Jeniköjben a Monarchia nagyköveténél, aki ígéretet tett arra, hogy engedélyt szerez az illetékes török minisztériumoktól a történelmi kutatások megkezdéséhez, illetve ajánlásokkal látta el.25 Járt a konzulátuson, a francia lazarénusoknál, valamint felke reste az örmény Szent Gergely Intézet volt igazgatóját is, aki rendkívül lelkesen gondolt vissza a magyar bizottságra, amely Rákóczi és Thököly maradványaiért járt Törökországban. Karácson Imréről mindenütt a legteljesebb tisztelettel és szeretettel emlékeztek meg. Megfordult a latin patriarchátuson, a magyar klubban, és az İkdam szerkesztőségében is. A meleg nyári napok miatt kiköltözött Büjükderére, ahol a latin plébánián lakott, és az iskola muszlim török tanítójával gyakorolta a török nyelvet. Szeptemberben mégis át akart költözködni az örmény katolikus plébániára, mivel ott magában a házban is törökül beszéltek, őszre pedig vissza kívánt térni a városba. Mosony úgy gondolta, hogy a háború kitörése miatt nem kellene feltétlenül megszakítania törökországi tartózkodását, hiszen ott is tehet a hazáért, de elhatározta, hogy ha kell, hazautazik és örömmel 23 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. márc. 18. OSZK Kt. Fond XI/206.; Budapesti Közlöny, 1914. október 22. 2. 24 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. febr. 28. OSZK Kt. Fond XI/206.; Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Büyükdere, 1914. aug. 15. OSZK Kt. Fond XI/702. 25 Jeniköj Palota (Palais Yeniköy), a jelenlegi Osztrák Főkonzulátus és Kultúrfórum épülete, az Osztrák–Magyar Monarchia követségének nyári rezidenciája. Az épületet 1882. szeptember 28-án ajándékozta II. Abdülhamid szultán I. Ferenc József császárnak. Az épületet eredetileg egy gazdag örmény kereskedő kezdte építtetni, de az építkezés félbemaradt az 1860-as években. Az első világháborút követően a rezidenciát még egy darabig közösen használta Ausztria és Magyarország, majd a pekingi nagykövetségi épületért cserébe a magyar fél lemondott róla. 1938-ban német, majd 1947-től osztrák tulajdonba került.
