Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR 321 Meglátogatta a magyar kolónia több tagját is, ami szerinte azért is hasznos volt, mert például az ismert Frisch doktoréknak sok páciense volt a hodzsák (muszlim tanítók, tudósok) között. Általában nagyon kellemes benyomást szerzett a városról és a helybéliekről, és őt is támogatásáról biztosította mindenki. 20 Felkészülése részeként megpróbálta megszerezni Karácson Győrben található 150–200 darabból álló török könyvhagyatékát is. Az ügyben Wennes Jenő győri polgármesterhez fordult, aki történetesen a nagybátyja volt. Wennes azt tanácsolta rokonának, hogy kérvényezze a várostól a könyvek kölcsönzését, de érvelésében hivatkozzon Thallóczyra is. Júniusi levelében arról számolt be, hogy meg fogja kapni a könyveket, de az ügy további kimeneteléről nincs tudomásunk. 21 Kiutazása előtt szeretett volna egy nem üveglemezre, hanem papírra előhívható képet készítő különleges könyvtári fényképezőgépet vásárolni az egyébként szenvedélyes fotós. Sajnos Thallóczy válaszát itt sem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy Fejérpataky László történész, a Széchényi Könyvtár igazgatója is támogatta az elképzelését. Mivel a későbbi beszámolókban nem bukkan fel a kérdés, illetve nem ismerünk fotómásolatokat, feltételezhetően a háborús viszonyok között nem sikerült hozzájutnia a speciális géphez. 22 Még 1914 februárjában Thallóczy javasolta Dangelmayernek a névmagyarosítást. Csak találgatni tudjuk ennek hátterét: vélhetően ezzel is az osztrák/német világtól kívánta élesen leválasztani a magyar kormány küldöttjét. Dangelmayer mindenesetre megfogadta mentora tanácsait, és március 18-án közölte vele, hogy Mosonyira magyarosítja nevét. „Az én dédöregapám Mosonban telepedett le és innét származott át a család Esztergomba. A Mosonyi név könnyű kiejtésű, nem túlságosan feltűnő, de nem is nagyon közönséges.” A végleges neve azonban kényszerített Ahmed Dzsevdet (Ahmet Cevdet) mellett olyan jelentős személyiségek írtak a lapba, mint Ali Kemal, Iszmail Hakki (İsmail Hakkı), Hüsszein Dzsahit (Hüseyin Cahit) vagy Mahmud Szadik (Mahmut Sadık) (http://www.islamansiklopedisi.info/dia/ayrmetin.php?idno=220024&idno2=c220011#1, letöltés 2017. máj. 27.). 20 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. febr. 28., márc. 18., ápr. 25. OSZK Kt. Fond XI/206. Az említett Frischéket Dangelmayer akár Esztergomból is ismerhette. Az esztergomi származású és ott érettségizett Frisch József doktor több évtizede praktizált a török fővárosban, és többször is hazalátogatott. Lányát, Frisch Amáliát, a konstantinápolyi osztrák–magyar kórház orvosnőjét pedig Ferenc József 1914-ben Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Az újság szerint ő volt az első és egyetlen orvosnő Törökországban. Lásd Az esztergomi főgymnásium volt növendékeinek 40 éves találkozója. Esztergom és vidéke, 1911. október 1. 2–3.; Királyi kitüntetés. Esztergom és vidéke, 1914. február 26. 3. Frisch Amáliára bővebben Dobson Szabolcs – Seref Etker – Magyar László András: Dr. Frisch Amália – a második törökországi orvosnő (http://www.szombat.org/tortenelem/dr-frisch-amalia-a-masodik-torokorszagi-orvosno, letöltés 2018. jan. 3.). 21 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. márc. 18., márc. 29., jún. 19. OSZK Kt. Fond XI/206.; Bana József: Győr polgármesterei. In: Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanul mányok. (Városi Levéltári Füzetek 1.) Győr 1997. 91–92. 22 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. jún. 19. és Büyükdere, 1914. aug. 15. OSZK Kt. Fond XI/206.
