Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
MOSONY LIPÓT – TÖRTÉNETI KUTATÁS ÉS MAGYAR KULTÚRPOLITIKA KONSTANTINÁPOLYBAN 320 érezte, hogy jól halad: „Arab ismereteim rendkívüli könnyebbségemre szolgálnak.” Krcsmárik János orientalistával, egyben udvari tanácsossal is felvette a kapcsolatot az iszlámra vonatkozó források „szíves megjelöléséért”, aki szintén egy olvasmánylistával látta el.13 Thallóczy Lajos ezt követően személyesen kereste fel a hercegprímást Esztergomban, hogy kikérje Dangelmayert a kiküldetésre. Végül azzal a feltétellel engedték el, hogy még kitölti harmadik tanári évét. Így csak nyáron foglalhatta el új állomáshelyét, ahol a nagykövetséghez osztották be. 14 Dangelmayer hivatalos kinevezésére január végén került sor, díjazását azonban már január elsejéig visszamenőleg kifizették. 15 Dangelmayer 1914. április 15-én egy balkáni és konstantinápolyi utazásra indult a Keleti Kereskedelmi Akadémia16 tanáraival – akik minden évben húsvét táján tíznapos keleti tanulmányútra vitték másodéves növendékeiket –, ahova Kúnos Ignác, az Akadémia tanára hívta meg, valószínűleg Thallóczy közbenjárására. Dangelmayer kihasználta a lehetőséget, és az oszmán fővárosban előkészítette küldetését: vizitált a nagykövetnél,17 Kúnos bemutatta Sükri közok tatásügyi miniszternek,18 valamint a Galatasaray gimnázium igazgatójának, Ahmed Dzsevdetnek, az İkdam szerkesztőjének 19 és Hilmi könyvkiadónak is. 13 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. jan. 19., jan. 28., febr. 28. és márc. 18. OSZK Kt. Fond XI/206.; Az olvasmánylista: Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Pest 1864., Joseph von Hammer-Purgstall: Geschichte des Osmanischen Reiches I–IV. 2. kiadás. Pest 1834–1836., Johann Wilhelm Zinkeisen: Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa I–VII. Hamburg 1840–1863.; Dangelmayer jelentette Thallóczynak, hogy Salamon és Hammer 1. kötetét, valamint Lázár Gyula : A török birodalom története. Nagy-Becskerek 1890. című művét is olvasta már. Január 27-én Thallóczy tanulmányozásra ajánlotta még Szilády Áron – Szilágyi Sándor: Török–magyar kori állam-okmánytár I–VII. Pest 1868–1872., valamint Karácson Imre: A Rákóczi-emigráczió török okmányai, 1717–1803. Bp. 1911. Ezt Dangelmayer még nem tudta megszerezni, de Evlia Cselebit már eközben olvassa (Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664–1668. Ford. és jegyz. Karácson Imre. Bp. 1904., illetve Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Ford. és jegyz. Karácson Imre. Bp. 1908). Ígérte, hogy a Nemzeti Múzeumi könyvtárban is utána megy a dolgoknak, megnézi Velics és Kammerer művét is. (Lászlófalvi Velics Antal – Kammerer Ernő: Magyar országi török kincstári defterek I–II. Bp. 1886–1890.) 14 Magyar pap a konstantinápolyi követségnél. Esztergom. Politikai és társadalmi hetilap, 1914. január 18. 5. 15 Dangelmayer Lipót Thallóczy Lajosnak. Esztergom, 1914. jan. 28. OSZK Kt. Fond XI/206. 16 Az 1899-ben alapított Keleti Kereskedelmi Akadémia magyar állami kereskedelmi-közgazdasági felsőfokú tanintézmény volt, amely a Balkán és az Oszmán Birodalom felé irányuló kereskedelemmel foglalkozott. Lásd Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891–1920. Szerk. Szögi László – Zsidi Vilmos. Bp. 2007. 17 Dangelmayer megérkezésekor a nagykövet Pallavicini János őrgróf volt, aki 1906–1918 között töltötte be ezt a posztot. 18 Ahmed Sükrü (Ahmet Şükrü [Bayındır]), 1913–1917 között töltötte be a miniszteri posztot, a Török Köztársaság megalakulása után Musztafa Kemal (Atatürk) ellenzékéhez csatlakozott, majd az 1926-os Atatürk-ellenes izmiri merénylet tervezetben történő állítólagos részvételéért kivégezték. 19 Mind a II. Abdülhamid fémjelezte korszak, mind a későbbi Egység és Haladás Párt kormányzatának legjelentősebb ellenzéki sajtóterméke, ami 1896-tól 1964-ig működött. Az 1910-es években a legolvasottabb újságok közé tartozott, közel 40 000 példányban nyomtatták. A többször száműzetésbe
