Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 272 a magyarokról.135 A kialakult helyzet kapcsán 1653 szeptemberében maga a rei szülküttáb fogalmazott úgy Reniger előtt, hogy tulajdonképpen a főméltóságok nem akartak egymás között semmiféle gyűlölködést kelteni a foglyok miatt. 136 Az út Uki Ferenc és Musztafa csausz kicseréléséig (1654–1659) A haditanácsi jegyzőkönyvek bejegyzései arról tanúskodnak, hogy a következő év első pár hónapjában ismét nagyon élénk levelezés folyt a bécsi és magyar kormányszervek, illetve tisztségviselők között Uki Ferenc hadnagy, a váltságdíja, a zsoldhátraléka és a többi pápai fogoly katona ügyében.137 1654 januárjában felme rült a szükségessége egy különmegbízott Budára küldésének, aki majd az új pasánál előmozdítja a pápaiak és Uki szabadulását.138 Márciusban a Portára küldött kurírhoz csatlakozva ment Budára Mansfeld megbízottja, Zempter/Zemptner Obristwachtmeister, aki március 29-én jelentett a vezírnél tett látogatásáról, 139 és még Budáról tudósította a fejleményekről Renigert is. Miután Reniger kézhez kapta Zempter levelét, és megértette, hogy Budán sem a szultáni parancsnak, sem a nagyvezír levelének nem volt hatása, így szinte azonnal elküldte Panajotit a reiszülküttábhoz egy szép zsebórával, hogy informálódjon.140 A reiszülküttáb Szári Kenán levele alapján arról tájékoztatta, hogy a budai pasa Szijavus pasa miatt nem engedheti el a pápaiakat. 141 A Haditanács április 4-i, uralkodóhoz küldött feliratában már megfogalmazódott, hogy Ukiért fel kellene ajánlani még egy, Zrínyi Miklós fogságában lévő csauszt.142 Ezzel egy időben pedig Schmid – miután egy Bécsbe küldött agával 135 „khein so unbarmherzige, unruhwige und barbarische nation habe er [Murad] niemahlen gesehen, alß die Ungarn”. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. dec. 10. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 89r–v. 136 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 18. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 42r. 137 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp., Bd. 309. (1654) Reg. passim. A rövid, pár szavas bejegyzések nagy száma miatt eltekintek az összes jelzet ismertetésétől. 138 A hátrahagyott Udvari Haditanács III. Ferdinándhoz. 1654. jan. 14. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 309. (1654) Reg. fol. 191r. 139 Zempter elutazásáról lásd a hátrahagyott Udvari Haditanács III. Ferdinándhoz. 1654. márc. 11. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 309. (1654) Reg. fol. 201v. Zempter jelentése nem maradt fenn, annak Bécsbe érkezéséről csak rövid bejegyzés született. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) fol. 51r. 140 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1654. ápr. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 3. fol. 113r. 141 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1654. ápr. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 3. fol. 113r. Ezzel kapcsolatban Szári Kenán budai pasa az ágensének küldött levelében másképp fogalmazott: mivel hosszú ideig nem érkezett a rabok ügyében rendelkezés a Portáról, nem foglalkoztak a szabadon engedésükkel. Uo. fol. 114r–v. 142 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 309. (1654) Reg. fol. 209r.; Zrínyivel tárgyalásokat is kezdeményeztek a cseréről. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. fol. 100v.
