Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
TÓTH HAJNALKA 271 A rezidens nagy reményeket fűzött a már Budára készülő Szári Kenán pasához, amit a pasának a kajmakámjához (helyettes) küldött levelében is igazolni látott. 130 A levelet Panajoti titokban felnyitotta és tartalmát ismertette Renigerrel, amiben Uki Ferenc ellátására és elengedésére vonatkozó meghagyások voltak.131 A decem ber végére várt132 új budai pasa megérkezésével, akinek a kezében volt a parancs a pápai foglyok szabadon bocsátásáról, illetve Uki Ferencnek – a korábban kialkudott váltságdíjon való – elengedéséről, a történet akár véget is érhetett volna. Miért nem lehetett egy látszólag jól – majdhogynem túlzottan – előkészített rabkiváltást lebonyolítani? Miért nem volt foganatja a szultáni parancsoknak és nagyvezíri utasításoknak? Az szinte magától értetődik, hogy 1651 augusztusa és szeptembere között, azaz Szijavus pasa rövid nagyvezírsége idején szóba sem kerülhetett, hogy a pápaiakat elengedjék. Jól mutatja a pasa további súlyát és befolyását a Portán – illetve az oszmán politikai elit összefonódását is –, hogy 1653 elején Tarhundzsu Ahmed nagyvezír sem, de főképpen a kihájája nem akart kellemetlenséget okozni Szijavus pasának, legfőképpen azért nem, mert ő korábban a pasa lánytestvérét, akkor pedig éppen a lányát vette feleségül.133 Az ügy másik jelentős hátráltatója, aki a tárgyalt időszakban szintén egyik főszereplője volt a portai hatalmi játszmáknak, Kara Murád pasa volt. Már önmagában az is jelzi a korábbi nagyvezír hatalmát – és az oszmán kormányzat működési problémáit –, hogy budai pasasága idején nem engedelmeskedett a pápai foglyok elengedéséről szóló parancsoknak. De amikor 1653 februárjában Reniger a nagyvezír előtt panaszkodott Kara Murádra, azzal szembesült, hogy a budai pasa a szeráj bizalmát élvezte, és senki sem mert hozzányúlni a magyar végvidékről érkező sok panasz ellenére sem.134 A támogatottságának köszönhetően Murád pasát röviddel a budai vilajet éléről történő leváltása után már kapudán pasának nevezték ki, és Konstantinápolyba visszatérve még jobban meghatározta a portai politikát. Ráadásul a pasa Reniger előtt nyíltan ellenséges hangnemben beszélt 130 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 44r.; Szári Kenán budai pasára vonatkozóan lásd 24. jegyz. 131 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 46v. Vö. a Titkos Tanács dec. 6-i feliratával Uki Ferenc ellátásáról, ami Hans Caspar nov. 22-i jelentése alapján készült: Uki napi 16 tallért kapott élelemre, és kapott ruhát is. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. fol. 287r. 132 Szári Kenán pasa 1653. okt. 3-án indult útnak Konstantinápolyból. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. okt. 7. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 62r.; Hans Caspar 1653. nov. 22-i jelentése alapján a Titkos Tanács arról tudósított, hogy dec. 21-én érkezik az új pasa Budára. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. fol. 287r. 133 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. jan. 22. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 1. fol. 3r. 134 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. febr. 12. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 1. fol. 30v.
