Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 268 tallért a hadnagy váltságdíjába.111 Összességében tehát 1653 tavaszára a központi kormányszervek részéről kész terv volt Uki Ferenc pápai hadnagy 6000 tallérnyi váltságdíja pénzügyi fedezetének előteremtéséhez. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, csak ki kellett volna fizetni ezt az összeget. Azonban az elvi megoldás és annak gyakorlati megvalósulása között még évek teltek el, Uki még 1658 júniusában is azt írta Batthyánynak: ugyan tudja, hogy az éppen elhunyt császár őfelsége [évekkel korábban] pénzt adott a szabadulására, de azt nem tudja, hogy az a pénz kinél és milyen állapotban van(!).112 Mindenesetre az 1653. év még azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy Uki Ferenc – és vélhetően vele együtt a többi pápai fogoly – ügye is megoldódik. A magyarországi és bécsi történésekről Reniger konstantinápolyi rezidens is rendszeres tájékoztatást kapott, és – ahogy fentebb láttuk – 1650-től érdemben egészen 1657-ig a Haditanácstól kapott utasításoknak megfelelően próbálta előmozdítani a pápaiak és hadnagyuk, illetve 1654 tavaszától már Musztafa csausz ügyét is. A Porta főembereit, köztük elsősorban az éppen regnáló nagyvezírt igyekezett ajándékok révén megnyerni. A rezidensnek nem volt könnyű feladata, hiszen a tárgyalt időszakban tizenkettő nagyvezír váltotta egymást. Még ennél is jobban meghatározta a mozgásterét, hogy a szóban forgó nagyvezírek közül Kara Murád pasa (1649. május 21. – 1650. augusztus 5., 1655. május 11. – augusztus 19.), Szijavus pasa (1651. augusztus 21. – szeptember 27., 1656. március 15. – április 26.), majd pedig Ipsir Musztafa pasa (1654. november 28. – 1655. május 11.) és Deli Hüszejn (1656. február 28. – 1656. március 5.) pasa is korábban mind betöltötték hosz szabb-rövidebb ideig a budai beglerbégi tisztséget,113 Köprülü Mehmed pasa nagy vezír (1656. szeptember 15. – 1661. október 31.) pedig az egri vilajet élén állt egy ideig,114 és mindannyiuknak voltak – a jelek szerint nem éppen pozitív – emlékei a magyar végvidékről és a magyarokról. De Reniger 1653. január 22-i jelentésében 111 A felajánlás elsőként a Titkos Tanács feliratában szerepelt, bár ekkor még a Magyar Kamara nem tett jelentést az ügyben. Bécs, 1653. márc. 8. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. fol. 66v. Vö. ÖStA AVA FHKA HKA HFU Kt. 440. [r. Nr. 190.] fol. 58v. (1653. április 09.); fol. 364– 365. (1653. április 28.). Említik még 1653. ápr. 20-án a Titkos Tanácsnak és a Mansfeldnek kimenő leiratokban: ÖStA KA HKR Prot. Bd. 308. (1653) Reg. fol. 53r., 54r. A felajánlással kapcsolatban a Titkos Tanács május 7-i feliratában találunk még adatot arra, hogy az alsó-ausztriai tartomány 1500 tallérnyi összeget csökkentette 1000 tallérra. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. 118r. 112 Uki Ferenc Batthyány I. Ádámhoz. Esztergom, 1658. jún. 2. MNL OL P 1314 Nr. 50 736. 113 A zárójelben szereplő évszámok a pasák nagyvezírségének idejét mutatják. Ipsir Musztafa pasa budai pasasága: 1639. febr. 19. – 1640. febr. 19. M. Münir Aktepe: İpşir Mustafa Paşa. DİA XXII. İstanbul 2000. 375.; Gévay A.: A budai pasák i. m. 34.; Deli Hüszejn pasa budai pasasága: 1644. okt. – 1645. aug. 10/12. (és 1658. nov. 10/12. – dec. 3.). Mücteba İlgürel: Hüseyin Paşa, Deli. DİA XIX. İstanbul 1999. 5.; Gévay A.: A budai pasák i. m. 36., 43. 114 Köprülü Mehmed pasa egri beglerbégsége: 1646. nov. 4. – 1647. jún. 5. Lásd Hadnagy Szabolcs: Köprülü Mehmed egri kormányzósága – egy oszmán államférfi életrajzának kérdőjelei. Keletkutatás 2010 tavasz. 107–111.
