Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
TÓTH HAJNALKA 265 Miután Uki Ferenc kiszabadítása ügyében számtalan levélváltás történt Bécs– Győr–Buda–Konstantinápoly viszonylatában, 1652 októberében Schmid Budán tartózkodó titkára, Dr. Metzger azt jelentette, hogy nem lát reményt a hadnagy váltságdíj megfizetése nélküli kiszabadítására.93 Annak ellenére jutott idáig a do log, hogy Murád pasának tudnia kellett Uki és a pápai lovasok ártatlanságáról, ahogy azt Mansfeld december 30-i levelében olvashatjuk, sőt nagyvezírként még maga a pasa tett ígéretet a szabadon engedésükre.94 A hadnagy és katonái feltétel nélküli szabadon bocsátásának elvi lehetőségét ugyan a tárgyaló felek még ezt követően is hosszú ideig fenntartották, a váltságdíj kivetése valójában eldöntötte a rabok sorsát. Uki Ferenc megsarcolásának pontos időpontját nem ismerjük, feltehetően 1652 őszén kerülhetett rá sor.95 A rabkiváltási történet pedig így is mét új szakaszba lépett: a határvidék íratlan szabályai szerint a rabok megsarcolásukat (azaz a rájuk kirótt váltságdíj mértékének elfogadását) követően, csak a sarc megfizetésével szabadulhattak. Amikor Musztafa csausz 1654-ben megjelent Konstantinápolyban, már rá is váltságdíjat vetettek ki. A Mansfeld győri végvidéki főkapitány 1652. december 30-án az Udvari Haditanácshoz címzett levelét követően beinduló udvari gépezet is Uki Ferenc jogtalanul – de követelt – váltságdíjának összegyűjtésére és kifizetésére koncentrált.96 A haditanácsi és kamarai levelezésekből kiderül, hogy a hadnagyra kivetett sarc értéke 1652–1653 fordulóján 6000 tallért tett ki.97 Ezzel nagyjából egybe hangzó információt közölt maga Uki is egy, még a budai Csonkatoronyból feltehetően 1652 októberében Batthyány I. Ádámnak küldött könyörgő levelében, ahol 3000 tallért, egy úrnak való kocsit és egy úrnak való gyöngyházas puskát nevezett meg váltságdíjaként, ami összességében megfelelhetett a 6000 tallér 93 Dr. Metzger jelentése budai útjáról. Bécs, 1652. okt. 23. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 125. Konv. 3. fol. 92v. Vö. még Mansfeld felirata az Udvari Haditanácshoz. 1652. okt./nov. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 303. (1651, 1652) Exp. fol. 400v. 94 ÖStA AVA FHKA HKA HFU Kt. 440. [r. Nr. 190.] fol. 138r–v. (1653. jan. 16.) 95 Erre egyrészt az addig történtek alapján következtethetünk, másrészt pedig abból, hogy Uki Ferenc rabtársaival már 1651–1652-ben is több könyörgő levelet küldött a budai Csonkatoronyból Batthyány I. Ádámnak, de ezekben saját váltságdíjáról nem esik szó, „csak” fogva tartásuk rossz körülményeiről és kínzásaikról írtak. MNL OL P 1314 Nr. 50 740–50 746. 96 Philipp Mansfeld a hátrahagyott Udvari Haditanácshoz. Győr, 1652. dec. 30. ÖStA AVA FHKA HKA HFU Kt. 440. [r. Nr 190.] Fol. 138r–v. A hátrahagyott Udvari Haditanács az ügyet továbbgondolásra 1653. jan. 9-án átküldte a jelenlévő Udvari Haditanácshoz. Uo. fol. 143. 97 A hátrahagyott Udvari Haditanács javaslata III. Ferdinándhoz. Bécs, 1653. jan. 15. ÖStA AVA FHKA HKA HFU Kt. 440. [r. Nr. 190.] fol. 240. (1653. jan. 27.). A Puchheim által vezetett konferenciát jan. 13-án tartották. A Titkos Tanács jan. 15-én reagált az előterjesztett pontokra, köztük Uki Ferenc ügyére. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. fol. 18v.; Az ügyre vonatkozó egyik későbbi feljegyzés szerint Mansfeld alkudta le Uki hadnagy sarcát 9000 tallérról. A hátrahagyott Udvari Kamara a jelenlévő Udvari Kamarához. ÖStA AVA FHKA HKA HFU Kt. 440. [r. Nr. 190.] fol. 58. (1653. ápr. 9.).
