Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 264 Habsburg-rezidens azon vélekedését erősítették, miszerint nem várható előrelépés a vitás kérdésekben, így feltehetően a pápaiak ügyében sem. 87 Mansfeld főkapitány 1651 novemberében konkrét javaslattal állt elő, miszerint a hadnagyot egy, a Zrínyi Miklós gróf fogságában lévő Musztafa nevű csausszal kívánják kiváltani.88 A dolog érdekessége, hogy itt már nagy valószínűség gel arról a Musztafa csauszról van szó, akivel később ténylegesen kicserélték Uki Ferencet, de török részről ekkor még csak abban a kontextusban merült fel a neve, mint akinek a kiszabadítása miatt a kiskomáromi affért követően mind Szijavus pasa nagyvezír, mind pedig Kara Murád budai pasa a konstantinápolyi rezidenst zaklatta.89 Úgy tűnik, hogy a főkapitány felvetése keresztény oldalon nem ta lált támogatókra, és ezt követően, 1652 nyarán egy újabb lehetőség kínálkozott. Nagyon határozott lépések történtek Bécs és a magyar végvidék, illetve a törökök – elsősorban a budai pasa – között arra vonatkozóan, hogy Uki Ferencet egy Hassil/Hasdill Olmas nevű török rabbal cseréljék ki.90 Az egyeztetések Mansfeld és Murád budai pasa között egy bizonyos Hüszejn csausz közvetítésével zajlottak.91 Murád pasa amellett, hogy követelte Hassil Olmas váltságdíjának elenge dését és az őt elfogó katonák megbüntetését, Mansfeld és emberei győzködése ellenére sem kívánt belemenni a rabcserébe. 92 87 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1651. szept. 2. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 124. Konv. 1. fol. 91v. Anélkül, hogy itt tételesen idézném Reniger jelentéseit, fontos megemlíteni, hogy a rezidens rendszeresen beszámolt a pasa öncélú, zsákmányszerző és békerontó praktikáiról. A béke fenntartására nézve mind Kara Murád pasát, mind pedig Szijavus pasát veszélyesnek tartotta. 88 Az Udvari Haditanács válasza Philipp Mansfeldnek. Bécs, 1651. dec. 4. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 304. (1651) Reg. fol. 181r. 89 Hans Caspar jelentése. Tata, 1651. okt. 27. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 124. Konv. 1. fol. 229r. 90 A Hassil/Hasdill Olmas török fogoly nevét már 1652 júliusában említi a haditanácsi jegyzőkönyv, de még nem Uki Ferenc kiváltásával kapcsolatban. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 303. (1651, 1652) Exp. fol. 206r.; Uki Ferenc és Hassil Olmas kicserélésének tárgyára vonatkozó feliratok és utasítások a haditanácsi jegyzőkönyvekben. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 303. (1651, 1652) Exp. fol. 234v. és Bd. 305. (1652) Reg. fol. 91r.; Uo. Bd. 303. (1651, 1652) Exp. fol. 242r. és Bd. 305. (1652) Reg. fol. 96v.; Uo. Bd. 303. (1651, 1652) Exp. fol. 270r–v. és Bd. 305. (1652) Reg. fol. 102r. Természetesen minderről Renigert is tájékoztatták. Lásd Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1652. okt. 8. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 125. Konv. 3. fol. 66r. 91 Hüszejn csausz, budai tolmács egy renegát volt, aki Alexander Fischer néven született Bécsben, de Hans Caspar (egyik jelentését lásd 89. jegyz.) néven a bécsi udvar szolgálatában is tevékenykedett, sőt az erdélyi fejedelemnek tett szolgálatai alapján hármas kémként működött az oszmán–magyar határvidéken. Tevékenységéről lásd Szabados János: A 17. századi Habsburg-hírszerzés „gyöngyszeme”. Hans Caspar budai titkos levelező (1646–1659) munkássága. Vázlat egy nagyobb összefoglaláshoz. Aetas 31. (2016) 3. sz. 77–92. 92 Philipp Mansfeld felirata az Udvari Haditanácshoz. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 303. (1651, 1652) Exp. fol. 270r.; ÖStA AVA FHKA HKA HFU Kt. 440. [r. Nr. 190.] fol. 138r–v. (1653. jan. 16.). Bár Murád pasa Mansfeld főkapitánnyal levelezett a török rab ügyében, a levélváltásokból kiderült, hogy Hassil Olmast nem a főkapitány szolgálatában álló katonák, hanem ún. szabad hajdúk fogták el. Ennek ellenére Mansfeld hajlandónak mutatkozott a pasa segítségére lenni, amennyiben ő is támogatja a rabcserét.
