Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 262 elérésében az udvar ki akarta használni a török megbízott jelenlétét. Az 1651 áprilisában is Budán tartózkodó D’Asquier ismét utasítást kapott arra, hogy tárgyaljon a majd nagyköveti útjáról hazafelé tartó Haszán pasával, és még annak Budáról való távozása előtt rendezzék a pápaiak ügyét. 74 Mialatt a bécsi udvar és a végvidéki tisztségviselők – vélhetően a budai pasa (pasák) hajthatatlansága miatt – a török követnél próbáltak eredményeket elérni, a Konstantinápolyban tartózkodó Habsburg-követ, Schmid a békeszerető emberként jellemzett új nagyvezírrel, Melek Ahmed pasával75 folytatott megbeszélésén vetette fel a pápaiak esetét. Majd – már visszatérve a magyar–oszmán végvidékre – ő is Haszán pasa segítségével próbált közbenjárni ügyükben.76 Reniger jelenté seiből tudjuk, hogy több alkalommal is szultáni parancs ment az éppen regnáló budai pasá(k)hoz, amiben a foglyok szabadon engedésére utasították őket. 77 Feltehetően a tárgyalások – budai pasák hozzáállása miatti – sikertelenségének köszönhetően viszonylag hamar megjelent egy új tényező a rabkiváltási történetben: a pápai katonákért keresztények fogságában lévő, értékesebb török rabokat ajánlottak fel, azaz fejet fejért próbálták kiváltani a végvidékieket. Zichy István már 1650 nyarán felvetette a Haditanácshoz címzett levelében, hogy ajánljanak fel egy, Batthyány I. Ádám fogságában lévő csauszt a pápaiak kiváltásához.78 Ez a javaslat azonban a későbbi történések tükrében nem talált támogatásra. Közel egy évvel később, 1651 májusában már egy Ali bég nevezetű, magasabb rangú foglyot terveztek felajánlani a rabok kiszabadításához,79 majd egy hónappal később a Haditanács a Budán tartózkodó Schmiddel arról levelezett, hogy Murád budai 74 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 304. (1651) Reg. fol. 54v.; Az Udvari Haditanács által Schmidnek küldött utasításokat lásd uo. fol. 68r., 69r.; Haszán pasa Bécsből végül 1651. május elején indult vissza Konstantinápolyba, ahova július 5-én érkezett meg. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 304. (1651) Reg. fol. 67r., 68r.; III. Ferdinánd IV. Mehmedhez, Melek Ahmed pasa nagyvezírhez és Kara Murád budai pasához. Bécs, 1651. máj. 5. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 123. Konv. 3. fol. 6., 7., 8.; Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1651. júl. 9. Uo. Kt. 124. Konv. 1. fol. 6r. 75 Melek Ahmed pasa nagyvezírsége: 1650. aug. 5. – 1651. aug. 21.; Schmid megjegyzését a pasáról lásd Johann Rudolf Schmid III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1651. febr. 10. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 123. Konv. 2. fol. 51r.; Melek Ahmed tevékenységére lásd Fikret Sarıcaoǧ lu: Melek Ahmed Paşa. DİA XXIX. Ankara 2004. 42–44. 76 Az Udvari Haditanács Johann Rudolf Schmidhez. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 304. (1651) Reg. fol. 30v. 77 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1651. szept. 2. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 124. Konv. 1. fol. 89v.; IV. Mehmed Kara Murád budai pasához küldött parancsa (olasz fordítás). Konstantinápoly, 1652. febr. Uo. Kt. 125. Konv. 1. fol. 127.; Simon Reniger jelentéseinek kivonata. Uo. fol. 139v. 78 Zichy István az Udvari Haditanácshoz. 1650. júl. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 300. (1649, 1650) Exp. fol. 317r. 79 Az Udvari Haditanács Forgách Ádámhoz. Bécs, 1651. máj. 16. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 304. (1651) Reg. fol. 79r.; Az Udvari Haditanács Johann Rudolf Schmidhez. Bécs, 1651. máj. 16. Uo. fol. 81v.
