Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 258 had revansra készült, ami a török kézen lévő Segesd elleni támadásban realizálódott: augusztus 31-én felégették a várost és ágyúzták a várat. 56 A törökök Kiskomárom elleni akciói Renigernek az egyeztetések során kirajzolódó álláspontja szerint azért voltak nagyon is problémásak, mert azokra (is) békeidőszakban került sor. Ráadásul az 1651. évi affér éppen a két birodalom közötti új békeszerződés ratifikációja és véglegesítése körüli időszakban történt. Annak ellenére, hogy Musztafa csausz fogságba esésének konkrét dátumát nem ismerjük, annyit a források alapján megállapíthatunk, hogy valamikor a fent említett 1651. augusztusi kiskomáromi támadás idején a végvár körüli harcok során került a keresztények kezébe. Kara Murád pasa egyik későbbi – akkor már kapudán pasaként57 –, Renigerrel folytatott megbeszélésén ezen kiskomáromi ostrom felemlegetésekor azonnal a Batthyány–Puchheim-féle segesdi akció felhánytorgatásával vágott vissza. Reniger pedig ugyanitt megjegyezte, hogy a törökök támadására nem sokkal azt követően került sor, hogy a nagykövetek („die grossen pottschafften”) átutaztak Magyarországon.58 Itt Haszán pasa (tudniillik Haszán aga az 1649. évi bécsi útja után – mint később kiderült, csak névlegesen – megkapta a temesvári pasaságot) és Schmid 1650–1651. évi nagyköveti minőségben tett útjaira történik utalás.59 Murád pasa számára a kérdés kényes voltát és saját érintettségét is jelzi, hogy – miután Musztafa csausz 1654 áprilisában megjelent Konstantinápolyban – rendületlenül azt hangsúlyozta, hogy ő budai pasaként a béke megtartására szólította fel alattvalóit, amikor a csauszt Kiskomárom alá küldte. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a csausz konstantinápolyi felbukkanása és ügye révén Kara Murád pasa végvidéki tevékenysége is ismét előtérbe került, ami annak idején a Portán nem részesült kedvező fogadtatásban. Maga Musztafa csausz is az ártatlansága és jogtalan fogságba hurcolása kapcsán 56 J. Újváry Zsuzsanna: Batthyány I. Ádám, a vitéz katona. In: Batthyány I. Ádám és köre. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba 2013. 140–141.; Martí Tibor: Gr. Esterházy László – egy fiatal nyu gat-dunántúli arisztokrata katonai karrierje. In: Társadalom- és életmódtörténeti kalandozások térben és időben. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba 2014. 67–69. Vö. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1651. nov. 6. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 124. Konv. 2. fol. 3r–v. 57 Kara Murád pasa miután 1653 szeptemberében Budáról visszatért Konstantinápolyba, ott kapudán pasaként (a török flotta parancsnoka) tevékenykedett tovább. A kérdésről lásd Özcan, A.: Kara Murad Paşa i. m. 364. 58 A törökök szerint a folytonosan háborúskodó Batthyány I. Ádám Puchheim generálist félrevezette, és utóbbi ezért vonult 6000 némettel Segesd alá. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. dec. 10. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. Fol. 88v–90r. 59 Reniger 1650. április 3-i jelentésében tudósított arról, hogy Haszán aga megkapta a temesvári pasa címet, majd május 2-án indult el nagykövetként Bécsbe. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1650. ápr. 3. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 122. Konv. 1. fol. 123r., illetve Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1650. máj. 6. Uo. fol. 205r. Vö. Papp S.: Egy Habsburg-követ i. m. 45.; Az Udvari Haditanács 1650. máj. 10-én gratulált a pasának a kinevezéséhez. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 302. (1650) Reg. fol. 57r.; Haszán aga temesvári pasává való kinevezésének indoklására lásd Papp S.: Egy Habsburg-követ i.m. 45–46. Vö. Kolçak, Ö.: Walter Leslie i. m. 100–101. 7. jegyz., 126.
