Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
TÓTH HAJNALKA 257 többször megpróbálták elfoglalni. A rendkívül gazdag végvidéki misszilis anyagban feltűnően sok adatot találunk az 1651–1652. évi Kiskomárom elleni török készülődésekről és tényleges támadásokról.49 Ezek közül is kiemelkedik az 1651. augusztus 15-i eset, amiről az akkori kiskomáromi kapitány, Gersei Pethő László azt írta, hogy az valójában egy ostrom volt.50 Hat-hétezer török vett részt a táma dásban, hét bég volt jelen, és maga a kanizsai pasa vezette a sereget.51 Keglevics Péter, a Kanizsával szembeni végvidék főkapitány-helyettese (1641–1656)52 nap lójában az esemény kapcsán a törökök sikertelenségéről, a magyarokénál nagyobb veszteségéről, sőt a kanizsai Haszán főaga, továbbá egy szigeti és egy koppányi aga haláláról tett említést.53 A támadás hírére Batthyány I. Ádám, a Kanizsával szembeni végvidék főkapitánya ([1633]1637–1659),54 Zrínyi Miklós horvát–szla vón bán (1647–1664) és Johann Christoph Puchheim komáromi főkapitány (1639–1651)55 is mozgósításba kezdett, és több ezernyi katonaságot gyűjtöttek Kiskomárom alá. Bár a törökök közben felhagytak a vár ostromával, a végvidéki 49 Dóri Szilvia: Békebeli csatározások. Végvári harcok Kiskomárom környékén 1651–1652-ben. In: Mindennapi élet i. m. 2008. 37–42.; Szvitek R. J.: Kiskomárom végvár i. m. 61–63. 50 Gersei Pethő László Batthyány I. Ádámhoz. Kiskomárom, 1651. aug. 15. MNL OL P 1314 Nr. 36 812. Vö. Dóri Sz.: Békebeli csatározások i. m. 39.; Gersei Pethő László kapitányi kinevezését Linzben állították ki 1648. július 14-i keltezéssel. Szvitek G.: Kiskomárom végvár i. m. 61. 51 Gersei Pethő László Batthyány I. Ádámhoz. Kiskomárom, 1651. aug. 18. és aug. 16. MNL OL P 1314 Nr. 36 813., 36 814. Vö. Dóri Sz.: Békebeli csatározások i. m. 39–40. 52 Pálffy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 280. 53 Keglevich Péter naplója 1599–1661. Közli: Deák Farkas. Magyar Történelmi Tár 13. (1867) 246.; Érdemes megjegyezni, hogy a szakirodalom tévesen a kanizsai Haszán pasa halálát említi. Dóri Sz.: Békebeli csatározások i. m. 40.; Szvitek G.: Kiskomárom végvár i. m. 62. Egyrészről azonban Keglevics naplójában főaga elnevezés szerepel, ami nem keverendő össze a pasával. Másrészről pedig amikor Pálffy Pál nádor 1651 szeptemberében Batthyány I. Ádámhoz írt levelében a történtekről érdeklődött, mindössze annyit írt, hogy azt híresztelték: a Kiskomárom felmentésére összegyűlt sereg német egységei egészen Kanizsa alá sáncolták be magukat, és a pasát is meglőtték, aki aztán meghalt. Pálffy Pál Batthyány I. Ádámhoz. Pozsony, 1651. szept. 2. MNL OL P 1314 Nr. 35 503. A levelet közli Pálffy Pál nádor levelei (1644–1653). (Pálffy Pál levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához) Összegyűjt., s. a. r., bev., jegyz., mutató S. Lauter Éva. (Régi magyar történelmi források 1.) Bp. 1989. 140–141. A levél tartalmi kivonatát közli Takáts Sándor: Magyar küzdelmek I. Bp. É. n. [1929]. 175. 54 Tisztségére lásd Pálffy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 280. 55 A tisztségben éppen 1651-ben történt változás: Johann Christoph Puchheim gróf helyére, aki az Udvari Haditanács alelnöke is volt, Adolph Ehrenreich Puchheim került. Előbbi 1639-től, utóbbi pedig 1664-ig töltötte be a tisztséget. Pálffy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 284.; Adolf Ehrenreich Puchheim 1651. december 9-i kinevezésére lásd ÖStA KA HKR Prot. Bd. 304. (1651) Reg. fol. 183r. (Az Udvari Haditanács tájékoztatása Wesselényi Ferencnek és a többi főkapitánynak, illetve leirat Puchheimhez.); A fenti akciót még bizonyosan Johann Christoph Puchheim vezette, mivel az ügy kapcsán később Kara Murád akkori budai pasa is Puchheim tábornagynagyról, a császár tanácsosáról és generálisról tett említést: „Feldmarschall”, „ein vornemben rath”, „general”. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. dec. 10. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 89r.
