Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 256 de 1653 szeptemberében már ő sem volt biztos a pápaiak bűnösségében. 44 A sok bizonytalanság ellenére megállapítható, hogy a szóban forgó pápai katonák 1649. szeptember 20–22. körül egy magyar–török csetepatét követően kerültek fogságba,45 majd pedig a lovasokat vezető Uki Ferenc hadnagy Szijavus, az akkori budai pasa (1648. március 29/30. – 1650. augusztus 6.) foglya lett. Kiszabadulásuk, illetve kiszabadításuk kérdésében kezdettől fogva meghatározó momentum volt a végváriak, a bécsi udvar és általa a Habsburg-rezidens azon álláspontja, hogy a katonák fogságba kerülése jogtalanul történt, mert egyfelől hivatalos úton voltak és nem portyára készültek, másfelől pedig éppen béketárgyalás folyt a két állam között, ami alatt elvileg nem kerülhetett volna sor fegyveres összecsapásra. A fentiekhez hasonlóan érdekes és nehezen tisztázható körülmények között esett a keresztények fogságába Musztafa csausz. Amit megtudhatunk róla, azt szintén Reniger 1654. április utáni jelentéseiben és az Udvari Haditanács, továbbá az Udvari Kamara jegyzőkönyveinek bejegyzéseiben találjuk. Musztafa csausz fogsága sem 1654-ben kezdődött, ráadásul az ő történetének is részese, sőt meghatározó figurája a korábbi nagyvezír, Kara Murád pasa, mert a csausz az ő budai vezírsége (1650. augusztus 5. – 1653. október 26.)46 idején Kiskomárom vára alatt került a magyarok kezébe.47 Kiskomárom a magyar védelmi rendszer részét képe ző Kanizsával szembeni végvidéknek a török kézen lévő Kanizsához legközelebb eső és egyben az egyik legerősebb vára volt.48 A magyar nyelvű források is alátá masztják, hogy Kiskomáromot a törökök az 1650-es években évente, sőt évente 44 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 41v–42r. 45 Uki Ferenc 1657. dec. 20-án Batthyány I. Ádámhoz írt levelében úgy emlékezett, hogy akkor nyolc és fél éve volt már fogságban. MNL Országos Levéltára (a továbbiakban: OL) P 1314 Batthyány család levéltára, Missiles (a továbbiakban: P 1314), Nr. 50 735. Uki megjegyzése némileg elbizonytalaníthatja a feltevésünket, de korántsem biztos, hogy a levélíró teljesen pontosan fogalmazott. Ugyan a fenti időponttal közel megegyezően találunk adatot magyar végvári katonák – pápaiak, veszprémiek és tatai ak – Zsámbék elleni rajtaütéséről (Johann Dietz futár jelentése. 1649. okt. 30. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 122. Konv. 2. fol. 197.), a hivatkozott jelentés és a későbbi tárgyalások is kizárják, hogy ugyanarról az eseményről lenne szó. 46 Kara Murád pasát 1650 augusztusában leváltották a nagyvezíri tisztségéből és a budai beglerbégségbe kapott kinevezést. Budai pasává való kinevezéséről lásd Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1650. aug. 7. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 122. Konv. 2. fol. 91r.; A Budáról való visszahívásáról lásd Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 12. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 37r. Vö. Gévay A.: A budai pasák i. m. 40.; Özcan, A.: Kara Murad i. m. 365. 47 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1654. ápr. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 3. fol. 114r–v. 48 A Kanizsával szembeni végvidékről legújabban összefoglaló jelleggel lásd Tóth Hajnalka: A Kanizsával szembeni végvidék Gyöngyösi Nagy Ferenc levelezése tükrében (1683–1690). Szeged 2013. 38–46.; Kiskomárom váráról részletesebben lásd Szvitek Róbert József: Kiskomárom végvár szerepe a dél-dunántúli védelmi rendszerben. Doktori (PhD) értekezés. ELTE 2008. (http://doktori.btk.elte. hu/hist/szvitekrobertjozsef/diss_nem.pdf, letöltés 2015. márc. 22.)
