Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről

TÓTH HAJNALKA

255

Budára.

36 Schmid kérésére pedig az Udvari Haditanács (

Wiener Hofkriegsrat

) már a szeptember 3-i leiratában utasítást adott Philipp Graf von Mansfeldnek, a győri végvidéki főkapitánynak (1643–1657)37

, hogy a végvidék katonái közül, akikhez Pápa vár katonasága is tartozott, kíséretet rendeljen a követek mellé.38

Schmid és az aga szeptember 20-án indultak útnak Budáról Bécsbe.39

Zichy István győri végvidéki főkapitány-helyettes (1646–1655)40

pedig már a szeptember 22-én kelt levelében arról értesítette Mansfeldet, hogy az a 34 pápai lovas katona, akiket a követség mellé rendeltek Tatára, összecsapott egy török egységgel. Zichy kérte a főkapitányt, hogy járjon közbe a pápai katonák kiszabadításában.41

Az összecsa

pás helyéről és pontos idejéről sajnos nincs információnk. A pápaiak – ahogy a történtekről Reniger tudósított – a visszafelé tartó útjukon törökökbe botlottak, a kibontakozott csetepatéban néhányan meghaltak, többen pedig a törökök fogságába estek.42

Az említett lovasokról Haszán aga követ is elítélően nyilatkozott 1649-ben, és talán róluk is szó esett az aga november 7-én Heinrich Schlick grófhoz, az Udvari Haditanács elnökéhez (1632–1649) benyújtott panaszai között,

43 36 Johann Rudolf Schmid III. Ferdinándhoz. Buda, 1649. szept. 15. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 121. Konv. 1. fol. 245., 256.; Schmidnek a követségéről készített jelentésében Budára érkezésének időpontjaként szeptember 15-e szerepel. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 121. Konv. 2. fol. 186r.

37 Mansfeld tisztségére lásd Pálffy Géza:

Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században. Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból”. Történelmi Szemle 39. (1997) 277.

38 ÖStA Kriegsarchiv, Hofkriegsrat, Protokollbücher (a továbbiakban: KA HKR Prot.) Bd. 301. Registratur (a továbbiakban: Reg.) fol. 143r. Vö. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1655. jan. 3. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 127. Konv. 2. fol. 19r.; Simon Reniger III. Ferdinándhoz. 1655. márc. 17. Uo. fol. 134r.; A 16–17. században Pápa a magyar végvárrendszer része volt, a győri végvidéki főkapitányság egyik erősségét képezte. A győri végvidéki védelmi rendszerről lásd Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz. Történelmi Szemle 38. (1996) 190–191., 196.; Pápáról lásd Szakály Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. A

kezdetektől 1970-ig. Szerk. Kubinyi András. Pápa 1994. 77–124.; Pálffy Géza:

Pápa a hosszú török háborúban

.

In: A

pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete, 1597–1997. Szerk. Hermann István. Pápa 1997. 4–56.; Pápáról és a pápai várról Esterházy László főkapitánysága (1648–1652) idejéből lásd Martí Tibor:

Gróf Esterházy László (1626–1652). Fejezetek egy arisztokrata család történetéhez. Doktori (PhD) értekezés. PPKE 2013. 153–181. 39 Haszán agát október 13-án már audiencián fogadta III. Ferdinánd. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 121. Konv. 2. fol. 4–5.

40 Zichy István tisztségére lásd Pálffy G

.

:

Kerületi és végvidéki főkapitányok i.

m. 278.

41 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 300. Expedit (a továbbiakban: Exp.) fol. 332v. A pápai főkapitányi tisztet 1648 és 1652 között betöltő Esterházy Lászlótól 1650. szeptemberi keltezéssel maradt fenn egy fogalmazvány és tisztázata, amely feltehetően szintén ezekről a pápai katonákról szól. Vö. Martí T.:

Gróf Esterházy László i. m. 174.

42 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. febr. 12. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 1. fol. 29v.; Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 18. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 41v.; Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1655. jún. 3. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 127. Konv. 3. fol. 62v–63r.

43 Haszán aga panaszait lásd ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 121. Konv. 2. fol. 14. Itt arról is beszámolt, hogy a magyarországi útja után 3000 győri, pápai, veszprémi lovas és gyalogos katona Székesfehérvár alá ütött.