Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 252 szinte eltűnnek a személyére, családjára, birtokviszonyaira vonatkozó információk a magyarországi levéltári anyagból. Ez az az évtized, amikor a pápai hadnagy szerencsétlen körülmények között a törökök fogságába esett, és a budai, majd pedig az esztergomi tömlöcben raboskodott. A rendkívül esetleges és hiányos adatok ellenére Uki Ferenccel kapcsolatban megállapítható, hogy mind a társadalmi, mind a katonai ranglétrán – és így feltehetően gazdasági erejét tekintve is – nemesként a középréteg tagja volt. Az Uki Ferenc kiszabadulásának történetébe belekeveredő Musztafa csauszról csupán annyi információval rendelkezünk, hogy fogságba esésekor a budai pasa szolgálatában állt. Tisztségét tekintve futárként, küldöncként tevékenykedett, lehetett alacsonyabb, de magasabb rangú tisztségviselő is. Lehet, hogy csak a forrásadottságok aránytalansága miatt, de úgy tűnik, a magyar hadnagy személye nagyobb jelentőséggel bírt a végvidéken. Két rabkiváltási ügy találkozása és az előzmények Uki Ferenc és Musztafa csausz története igazán 1654 tavaszán kapcsolódott ösz sze. Reniger konstantinápolyi Habsburg-rezidens április 28-án III. Ferdinánd császárnak (1637–1657) írt jelentésében arról számolt be, hogy a Büjüklü Kodzsa Dervis Mehmed pasa nagyvezírnél23 április 17-én tett látogatása után hazafelé menet betért Szári Kenán budai pasa24 ágenséhez, és ott egy Musztafa csausz nevű emberrel találkozott. A csausz több más rab kezességén a magyar végvidékről érkezett Konstantinápolyba, hogy a szultán, IV. Mehmed (1648–1687) segítségét kérje a szabadulásához.25 Reniger előzőleg a nagyvezírrel éppen a tö rökök fogságban lévő pápai foglyok szabadon engedéséről tárgyalt, aminek megoldásában a nagyvezír segítséget is ígért neki.26 A budai pasa ágense és Reniger megegyeztek arról, hogy a továbbiakban arra fognak törekedni, hogy Musztafa szolgálatot. A jelenleg ismert források mindenütt pápai katonaként említik, szigligeti szolgálatára eddig nem találtunk adatot. 23 Kodzsa Dervis Mehmed pasa nagyvezírsége: 1653. márc. 21. – 1654. okt. 28. Tevékenységéről lásd Mehmed İpşirli: Derviş Mehmed pasa. In: Diyanet Vakfı İslam Ansiklopedisi (a továbbiakban: DİA) IX. İstanbul 1994. 193–194. 24 Szári Kenán pasa budai beglerbégsége: 1653. szept. 9. – 1655. szept. 22. Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 12. ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatenabteilungen, Türkei I. (a továbbiakban: HHStA Türkei I.) Kt. 126. Konv. 3. fol. 113r–114v.; Gévay Antal: A budai pasák. Bécs 1841. 41.; Szári Kenán pasa tevékenységéről lásd Nejat Göyünç: Kenan Paşa . DİA XXV. Ankara 2002. 253–254. 25 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1654. ápr. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 3. fol. 114r–v. 26 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1654. ápr. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 3. fol. 113v.
