Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
A NÉMETEK 18. SZÁZADI BETELEPÍTÉSE 24 igyekezzen alkalmazkodni.100 1802-ben a Conscriptio Individualis Possessionis Pári szerint 48 családfő élt, valamennyi fél paraszttelekkel. Ez az egyébként elszigetelt falu 1856-ban ugyan már 88 családdal bírt, akik közül 30 házas és 4 házatlan zsellér, de az 54 paraszt mind féltelkes volt még ekkor is, éppúgy, mint a 18. század végén. 101 A kezdeti nehézségek a magyarországi németek emlékezési kultúrájában egy szállóigében maradtak fenn: „Az elsők a halálra, a másodikak a nyomorúságra s csak a harmadikak találtak kenyérre.” [Saját fordítás S. G. – S. N.] A fent említett példák is mutatják, hogy csak komoly áldozatok árán teremtették meg a telepesek annak feltételeit, hogy sikeresen integrálódjanak, ami a mostoha körülmények között valóban generációkon át tartott. Uradalmi gazdasági modernizáció, belső telepítések és szekundér német falvak a század második felében A 18. század második felében a telepítések minőségi változáson mentek át: a tapasztalatok azt mutatták, hogy az ubi populus ibi obulus elve nem teljesen azt az eredményt hozza, amit a kezdeményezők reméltek. E felismerésben a felvilágosodás is szerepet játszott, mely azt vallotta, hogy a ratio mindent áthathat, így a telepítési politika is tudatosan megtervezhető és mérnöki pontossággal végrehajtható. Annál is inkább, mert már nemcsak gazdasági feladatot láttak benne, hanem társadalompolitikait is. Ráadásul a felmerülő szociális, etnikai vagy felekezeti konfliktusok igenis kezelhetők, illetve megelőzhetők, ha körültekintően és következetesen készítik elő.102 Épp ezért már nem a telepesek maguk vagy uradalmi tiszttartók mérték ki az új telkeket, hanem szakemberek, vagyis mérnökök tervezték meg a házak, telkek és egyebek pontos helyét. A spirituális infrastruktúra sem volt már vita tárgya, hanem az uradalom gondosan előkészítette, illetve támogatta annak kiépítését s jogi lefedését. A század második felében két fontos feltétel is megváltozott: a Mária Teréziaféle urbariális szabályozás felmérései világossá tették, hogy még számos megműveletlen föld áll rendelkezésre (superfluitas ). Az uradalmak elemi érdeke volt, hogy ezeket is a termelés szolgálatába állítsák. Ezen kívül az uradalmak mindinkább 100 Christof Dipper egy tipikus telepesidentitást konstatált, melynek egyik eleme a tudatos elszigeteltség a homogenitás megőrzése érdekében. E témát azonban itt nem tudjuk részletesen tárgyalni, de lásd Christof Dipper: Siedleridentität: Voraussetzungen, Kriterien und Ergebnisse eines komparatistischen Versuchs. In: Uő – Rudolf Hiestand: Siedleridentität. Neun Fallstudien von der Antike bis zur Ge genwart. Frankfurt am Main 1995. 9–22. 101 MNL TML IV/B/156. Fasc. 57. Pári 1696–1859., 1767. 102 II. (Nagy) Frigyes porosz király számára az egész politika, így a társadalompolitika is egy kerthez hasonlított, melyet az okos kertész, vagyis az uralkodó, tudatosan alakít és formál. Idézi Zygmunt Bauman: Moderne und Ambivalenz. Das Ende der Eindeutigkeit. Hamburg 1992. 43.
