Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
A NÉMETEK 18. SZÁZADI BETELEPÍTÉSE 22 érdeklődött, hogy miért nem maradnak meg a német telepesek Magyarországon? A hivatalos jelentések szerint ugyanis a telepesek tartalékaikat felélték, sokszor nyomorban tengődtek, semmilyen segítséget sem kaptak, s mivel legtöbbször a hazájukba sem térhettek vissza, csavargásra adták fejüket.88 Nem sokkal ezután, július 24-én császári leirat érkezett a birodalmi rendekhez azzal, hogy ne adjanak „mindenféle haszontalan elemnek” útlevelet, akik aztán Magyarországon csak terhére vannak az amúgy is lerongyolódott országnak.89 1726. május 15-én Baranya vármegye közgyűlése rendelt el hivatalos vizsgálódást az ügyben, hogy miért nem sikerül oly nagy számban a telepítés. 90 A német falvak mikrotörténetének vizsgálata arról tanúskodik, hogy sokszor csak többszöri próbálkozásra sikerült a telepítés. A siralmas állapotok, nem a megállapodások szerinti bánásmód vagy a segítség elmaradása az uradalom részéről olyannyira elrettentették az első érkezőket, hogy inkább máshol próbáltak szerencsét még akkor is, ha – mint már említettük – a német telepesek esetében ez nagyobb kockázattal járt, mint a helyieknél. Barkóczy Krisztina grófnő 1712. május 25-én azt írta urának „mert úgy takarodik az ember a Hajdu városok felé: örökös s jövevény. Igen pusztulnak a faluk, s mint az ágon ülők úgy vannak“.91 Pontosan ez történt a legelső telepítésekkel 1712-ben Kaplonyban és Csomaközön, ahol a telepesek fele korán elhunyt vagy elmenekült. Az 1714. március 30-án feljegyzett összeírás sokatmondó adatokat árul el a korai szatmári német község, Csanálos kezdeti nehézségeiről: a 35 összeírt gazdának 19 gyermeke volt, tehát nagy valószínűséggel fiatal, életerős férfiak voltak.92 Saját erőből nyolc ökröt és nyolc tehenet tudtak vásárolni, de előlegként az uradalomtól igényeltek további 18 ökröt és nyolc tehenet, melyet vissza kellett fizetniük.93 Ez a fajta kölcsön azonban nem jótéteménye volt az uradalomnak, hanem egy nagyon is 88 MNL OL C 13 Helytartótanácsi Levéltár, Benigna mandata, a Helytartótanács leirata 1724. ápr. 23. 89 Idézi Friedrich Lotz: Aus der deutschen Vergangenheit der Stadt Temeswar. Die Zeit Mercys. Neu satz 1939. 22–24. „umb sich in Unserm Königreich Hungarn und denen durhc Göttliche Gnad zu besserer Bestärkung der Vormauer der Christenheit in letzterm Türken-Krieg erworbenen, angräntzenden Provintzien niederzulassen, ohne eintzige Vorsicht stets hinunter führen. Wie nun diese, vorgedachten Bericht nach meistens nur müßig-gehende und unnütze Leuthe seyen, welche eben aus Abgang der Mitteln sich weder häußlich niederlassen, noch einige Wirstchaft antreten oder besorgen können, sondern sich anderen Inwohnern zur last auff das Bettlen und Herumbgarten nothwendig begeben und verlegen müssen: Also ersuchen Wir Euer Liebden [...] daß ins künftige keine andere Familien, als welche mit ihrer Herrschaften Wissen und Willen von denen dazu bestellten und hierzu mit, aus Unserer Kayserl. Reichs-Hof-Cantzley gefertigten kayserl. Paßporten versehenen und beglaubigten Commissarien an- und aufgenommen worden”. 90 MNL Baranya Megyei Levéltára Prot. Cong. 1726. máj. 15. 231–234. 91 Éble G.: Károlyi Ferencz i. m. 84. 92 Egy gazdának három gyermeke volt, nyolcnak kettő és kettőnek egy-egy. 93 MNL OL P 396 94. doboz. 19. Acta colonorum Germanorum. a.) tétel No. 2. fol. 1–2.Consriptio Svaborum in Possessione Csalános habitantium, Taliter inferius in Anno 1714, Die 30. Mensis Marty Delineatur.
