Századok – 2018

2018 / 1. szám - TANULMÁNY - Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863

VIZSGÁLAT EGY MEGYEI KIRÁLYI BIZTOS ELLEN HIVATALI VISSZAÉLÉS ÜGYÉBEN, 1863 190 és – ha közvetlen működéseik szükségeltetnék – hivatalt is vállalni a Fejedelem és haza eránti polgári kötelességeknek tartandják. Az eddigi compact oppositio eszerént már meghasonlott, és úgy hiszem, hogy nemsokára csak nehány tagra olvadand le.”51 Szepessy egyéniségéről Hrabovszky még február közepén meleg szavakkal számolt be Pálffynak, s azt sem mulasztotta el jelenteni, hogy Várady Gábor állítólag bizalmas körben kijelentette: „ezen kinevezés partunkon [!] a leg­érzékenyebb csapást ejtette.” Majd március elején már úgy fogalmazott a helytar­tótanácsos, hogy Várady szerint is „pártjok a teljes felbomláshoz közeleg”. 52 Az optimizmusra persze nagy szüksége volt a történet minden résztvevőjének. Március 4-i jelentésében Szepessy a következő látleletet adta a hivatali ügyek ál­lásáról: az elnöki iratok között 400 részben elintézetlen, részben teljesen hiányzó ügyiratot talált; a főpénztárban 1863-ra egyetlen krajcárt sem iktattak még, kész­pénz egyáltalán nem volt a pénztárban (az illetékes adóhivatalhoz fordult, hogy a hivatalnokok márciusi illetményének fedezetét sürgősen utalják); a letéteményi pénztár 64 000 forintos állományát körülbelül 500 hitelkihelyezési kötvényben őrizték. Megjegyezte, hogy a két pénztáros közül az egyik a főpénztárat, a másik a letéteményi pénztárat igazgatta, minden ellenőrzés nélkül – ami kifejezetten ellenkezett a helytartótanács 1862. novemberi ide vágó rendeletével.53 Pontos hi ­vatali hatásköri leírást készített, pontosan szabályozta az ügymenetet, a panaszok kivizsgálására pedig saját elnöklete alatt egy „disciplinaris bizottmányt” állított fel a két alispán és a főjegyző állandó, illetve egy-egy ügyész és főszolgabíró eseti részvételével.54 Nem mulasztotta el, hogy Markné Girsik Mária „felett őrködjön”, „nehogy rajta valami szégyen történjék”, bár – mint írta – azt sem tudta kideríte­ni, hogy végül megindíttatták-e ellene a haditörvényszéki eljárást, mivel Dolinay ezt tagadta, Dobržansky viszont megerősítette, a hivatali iratokban pedig az egész ügynek semmi nyomát sem találta. 55 Pálffy Szepessy feladatává tette, hogy a főpénztárnok és a főszolgabíró Hrabovszky ellen benyújtott panaszát kivizsgálja, aki a beadványban foglaltakat tiszta rágalomnak minősítette, s mindkettejük leváltását elengedhetetlennek tar­totta. (Pálffy majd csak júliusban hatalmazta fel Szepessyt Csics elmozdítására, a 51 Szepessy jelentése Forgáchhoz, Máramarossziget, 1863. márc. 4. MNL OL D 185 1863:236. és hasonló jelentése Pálffyhoz, ugyanazzal a dátummal MNL OL D 191 44.III.1863.; Szepessyt és „buz­gó urhögy nejé”-t 1863 áprilisában az Idők Tanuja helyi levelezője is pozitív esetként hozta fel, mint akik példát mutatnak a buzgó vallásgyakorlatra. „Egy katholikus”: Máramaros-Sziget, ápril 3. Levele­zések című rovat. Idők Tanuja, 1863. április 8. 52 Hrabovszky jelentései Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. febr. 14., márc. 3. MNL OL D 191 44.III.1863. 53 Szepessy jelentése Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. márc. 4. MNL OL D 191 44.III.1863. 54 A Szepessy által kidolgozott és a helytartótanács által jóváhagyott ügykezelési rendet ismerteti: „Marmarossziget”. Aláírás nélkül. Vidéki tudósítások című rovat. Független, 1863. május 13. 55 Szepessy jelentése Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. márc. 14. MNL OL D 191 44.III.1863.

Next

/
Thumbnails
Contents