Századok – 2018
2018 / 1. szám - TANULMÁNY - Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863
DEÁK ÁGNES 187 hogy 500 forintot adott Dolinaynak az apsai regálék haszonbérletéért, de a szembesítés alkalmával persze mindent tagadott, miközben a megyei tiszti kar túlnyomó többsége semmiben sem segítette a vizsgáló biztos tevékenységét. Közben Sándor Manó megyei csendbiztos (az alkotmányos tisztikarból lépett át, „román” vallású) ellen is súlyos vádak merültek fel: vádlottakat – hogy vallomásra bírjon – télen, a legnagyobb hidegben „mezítlenül gombolyagba kötteté, s ily állapotban csürében hosszasabb ideig tartá, korbacsoltatá [!]”, másokat mezítláb járatott a havon, sőt egyet a csűrében felakasztatott testénél fogva korbácsoltatta. De ezen ügyek vizsgálatába Hrabovszky már nem avatkozott bele. Ugyanakkor határozottan indítványozta Dobržansky eltávolítását a megyéből (esetleg a rendőri igazgatásba való visszahelyezését, ahol korábban működött), azt egyenesen az új királyi biztos működése elengedhetetlen előfeltételének minősítve. Értesülése szerint maga Szepessy is ezt kérte Pálffytól. 44 Hrabovszky már alig várta szabadulása napját, de megpróbáltatásai még nem értek véget. Február közepén újabb hírrel lepte meg a helytartót: már épp hazaindulóban volt, amikor Dolinay felkereste, s felszólította, hogy „azt, mit Excellentiád számára küldött, neki adnám át”, s erősítgette, hogy Budáról bizalmas és megbízható értesülést kapott, miszerint Pálffy Hrabovszkynak átadott egy okmányt, hogy kézbesítse Dolinaynak, ami a becsületét tökéletesen helyreállíthatja. Hrabovszky tagadott, mivel a Pálffytól kapott „lepecsételt irat” kézbesítését Pálffy utasítása szerint mellőzendőnek vélte, s készült azt magával vinni vissza Budára. Két nap múlva közölte a történet folytatását: az irat létezéséről Máramarosban senkivel sem beszélt, azt elzárva tartotta, e célra egyenesen a megyeházból hozatott a szobájába egy jól zárható iratszekrényt, mégis néhány napja ellopták az iratot. Közben arra is rájött, hogy az ugyanoda zárt vizsgálati iratokból is eltűnt egy, pedig az előszobájában állandóan őrködő hajdúra ráparancsolt, hogy a szobába Hrabovszky távollétében senkit se eresszen, és a szoba takarítása és szellőztetése alatt mindig köteles a szobában tartózkodni. Az iratok eltűnésében – nem tudjuk, joggal vagy alaptalanul – ismét csak Dobržansky kezét látta (nem kimondva, de azt feltételezte, hogy a helytartótanácsos testvér lehetett a kiszivárogtató), aki értesülése szerint azt a hírt terjesztette, hogy Szepessy kormányzata csak nagyon rövid ideig tart majd. Maga Dolinay sem szűnt meg kísérleteket tenni Hrabovszky befolyásolására, például olyan megjegyzéssel: a „kormány ne felejtse, miszerint Kossuthot egy kameralis ügyvédséggel kielégíthette volna, kár tehát nagy befolyású egyéneket az utolsó fokig keseríteni”.45 Pálffy nyilat kozattételre szólította fel Dolinayt arról, ki értesítette őt Budáról a levél létezéséről, 44 Hrabovszky jelentései Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. febr. 14., márc. 7. MNL OL D 191 44.III.1863. 45 Hrabovszky jelentései Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. jan. 21., febr. 19. MNL OL D 191 44.III.1863. (Másolataikat lásd MNL OL D 185 1863: 107., 216.)
