Századok – 2018
2018 / 1. szám - TANULMÁNY - Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863
171 Deák Ágnes VIZSGÁLAT EGY MEGYEI KIRÁLYI BIZTOS ELLEN HIVATALI VISSZAÉLÉS ÜGYÉBEN, 1863 * Amikor Eötvös József báró 1845-ben megjelentette A falu jegyzője című regényét, melyben egy képzeletbeli alföldi vármegye tisztikarának korrupt és nepotista visszaéléseit festette le (hivatali vesztegetés, sikkasztás, törvénytelenség, iskolai végzettség hiánya, elfogult igazságszolgáltatás, testi bántalmazás, kínvallatás, pártszempontok érvényesítése, okirat-hamisítás) az irányregény fekete-fehér árnyalatainak segítségével, sokan joggal bírálták, hogy a megyei igazgatás valóban létező hibáinak soha nem látott sűrítményét vetítette bele Porvár vidékének hivatali társadalmába. Mindenesetre voltak olyanok is, akik közel két évtizeddel a regény születése után is úgy látták, a kötet „a megyerendszerben gyökerező visszaélések hű rajzát nyujtja”. 1 A neoabszolutizmus kormányzata 1849 után a közigazgatás államosításával és központosításával, az önkormányzati autonómia minden elemének kiiktatásával többek között azt is célként tűzte ki, hogy megtisztítja a hivatalnoki kar működését az efféle visszaélésektől. Részben ezt szolgálta az a direktíva, hogy a tisztviselőket olyan megyében kell alkalmazni, ahol nincsenek birtokaik, illetve kiterjedt rokonságuk és baráti kapcsolataik. Tizenkét év múltán, 1860 végén azonban újjászerveződött az autonóm vármegyei közigazgatás, választott tisztikarral az 1848 előtti tradíciók jegyében. Ez mindenhol a helyi nemesi elit hatalmi pozíciójának visszaállítását hozta magával – persze korrekciókkal. Mindenekelőtt az 1848–1849-ben oly éles nemzetiségi küzdelmek lenyomata hagyott nyomott az új megyei tiszti karokban, amennyiben igyekeztek az együtt élő nemzetiségek helyi elitjeit több-kevesebb pozícióhoz juttatni, még ha mindez nem is ment helyi és országos konfliktusok nélkül. Az 1861-es országgyűlés feloszlatása után az uralkodó 1861. november 5-én generálisan feloszlatta az önkormányzati testületeket Magyarországon, a megyék élére jobbára új vezetőket rendelt, akiknek feladata volt a közigazgatás és igazságszolgáltatás helyi újjászervezése, a megyei hivatalnokok kinevezése és a hivatali * A tanulmány az OTKA K 83777. sz. A Schmerling provizórium története című kutatási program keretében készült. 1 Zilahy Károly: Magyar koszorusok albuma. Irói élet- és jellemrajzok. Pest 1863. 74.; Gángó Gábor kutatásai azt mutatják, hogy Eötvös a megyerendszer működését nem csak madártávlatból ismerte. Vö. Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833–1835. Századok 142. (2008) 49–61.; Uő: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841–1847). Századok 146. (2012) 1401–1419.; Uő: Báró Eötvös József és Borsod megye. Publicationes Universitatis Miskolci nensis. Sectio Philosophica. Tom. XVII. Fasc. 1. (2012) 171–175.; Uő: Báró Eötvös József és Békés megye. Századok 147. (2013) 1079–1032.; Uő: Báró Eötvös József Eperjesen, 1837–1838. Századok 148. (2014) 715–726. TANULMÁNY
