Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
A NÉMETEK 18. SZÁZADI BETELEPÍTÉSE 14 arra, hogy telepítésekkel igyekezett szatmári uradalmának etnikai-felekezeti térképét radikálisan átrajzolni, tehát nemcsak gazdasági érdekek játszottak szerepet telepítési politikájában. 1712 áprilisa és júniusa között felterjesztésben kérte a Magyar Udvari Kancellária, illetve az Udvari Haditanács beleegyezését abba, hogy „svábokat” telepíthessen uradalmába, amivel a „katolikus vallást is jobban tudná terjeszteni” ezen a vidéken. Június 16-i levelében feleségének, Barkóczy Krisztinának jelezte, hogy Kaplonyra kívánja küldeni az adott német telepes csoportot papjuk kíséretében és hozzáfűzte: „Meglátod Szívem mint implantálom ezen praetextussal a [katolikus] religiót azon földre.”55 S egy másik levelében pedig a telepítések hasznát nézve így vélekedett: „Ezen felül a templomokat Isten tisztességére, igaz hitre hozzuk, az religiót belé plántállyuk; egyéb semmi haszna nem volna is, elég az, legszükségesebb is azon földre.” 56 A telepítési szerződések – hosszú lejáratú kiváltságok jogi manifesztációja? Az 1722 után kelt telepítési szerződések célja az volt, hogy minél előbb minél több munkaerőt bírjon rá a megtelepedésre. Ez az uradalmaknak komoly dilemmát jelentett, hisz egyrészt attraktív engedményeket kellett tenniük ahhoz, hogy a telepesek egyáltalán megmaradjanak. Másrészt azonban minél előbb rá akartak állni a „normalitásra”, vagyis a „reguláris” adóztatásra, és minél előbb hasznot akartak látni. Ez a németekkel kötött szerződésekben is megfigyelhető: a budai ágostonrendiek például 1724. április 24-én adtak ki telepítési szerződést az első öt német családnak, akiket név szerint is megemlítenek. Ebben három, illetve szőlőskertek telepítésére öt adómentes évet ígért a rend. Ez idő alatt a telepeseknek fel kellett építeniük házaikat, s elkezdeni a gazdálkodást, amivel megszerezték a jogot a ház és a föld megváltására. Az igás parasztoknak 12 napi robotot és 12 napi kézirobotot, a többinek pedig 24 napi kézi robotot írt elő a szerződés. 57 De a nagy latifundiumokon sem volt ez másképp. Az Esterházy hercegi család a Dél-Dunántúlon gigantikus méretű földesúri komplexumot hozott létre. Mivel elegendő számú hazai telepes állt rendelkezésre, az Esterházyak főleg magyar parasztokat telepítettek le, s csak akkor fogtak németeket, ha nem állt más rendelkezésre. 1726. július 1-jén így telepítették be Pári pusztát németekkel. A viszonylag rövidre im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert. Hrsg. Rainer Bendel – Norbert Spannenberger. Berlin 2010. 29–42. 55 Vonház I.: A Szatmár megyei i. m. 252–255. 56 MNL OL P 396 Károlyi család nemzetségi levéltára, Acta Publica. Magyar jobbágy helyébe sváb jobbágy telepítés és a somfabot. Fol. 1–5., itt: 4. 57 Idézi Tafferner, A.: Quellenbuch i. m. 107–108.; Bonomi, E.: Die Ansiedlungszeit i. m. 403–472.
