Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
BERECZ ANITA 1389 volt. Másik jellegzetes példa a házassági stratégia, ahol a testvérek szintén egy másik képviselő családjába házasodtak be. Közel azonos, 12 iparos és 14 földműves család tartozik ehhez a csoporthoz (és 2 értelmiségi család). Idősebb Károly Károly (szül. 1810) 1835-ben német szabóként szerzett polgárjogot, szerepet játszott az 1848-as és 1861-es képviselő-testület életében is. Fia, ifjabbik Károly (szül. 1838) könyvkötőként az első negyedben mestersége után választójogot nyert, majd 37 éves korától 12 éven keresztül (1875–1887) a képviselő-testület tagja volt. Unokaöccse, János Béla (szül. 1869), már mézeskalácsosként szerepelt a városi közéletben, szintén 37 éves korától (1905–1911) a negyedik negyedben (miután 1899-ben tulajdonába került a három szobás Dobó utcai ingatlan a harmadik negyedben). Az egri születésű szűcs, id. Komáromy József (szül. 1800) 1828-ban egyedül dolgozó szűcsként regisztrálták a negyedik negyedben, ahol 1848-ban szintén feltűnik régi jogon választójogot szerezve a helyhatósági jogú választásokon az 1828-ban szerzett polgárjogára hivatkozva. Az 1860-as névjegyzéken újból feltűnik, ingatlanára hivatkozva, birtok alapján. Fia, ifj. Komáromy József (szül. 1834) ugyanebben az évben első alkalommal szűcsmesterként, majd apja halálát követően, örökítve tulajdonjogát, birtok alapján. Apját követve, szintén képviselő-testületi tag lett, első megválasztására 1884-ben került sor (1884–1893). A szintén egri születésű, iparos-képviselő családból származó Nánássy Máriával kötött házasságából született lánya, Mária (szül. 1866) kiházasításakor azonban már nem törekedett iparos férj választására, így a büdszentmihályi születésű Szőke Sándorhoz (szül. 1859), az Érseki Tanítóképző tanárához adta feleségül 1889-ben. Sándor a házasodást, majd ingatlanvásárlást (negyedik negyedbeli Servita utcai ingatlan) követő sikeres beilleszkedése után szintén a képviselő-testület soraiba került (1896–1911). Következő példaként hozhatjuk fel az asztalos mesterséget űző id. Balkay Józsefet (szül. 1820), aki 27 évesen, 1847-ben szerzett polgárjogot. 1860 és 1867-ben képviselő-testületi tagként, majd városi tisztviselőként regisztrálták a városházán. Az 1848-as választójogi listára „iparosüzleténél” fogva választójogot szerzett a negyedik negyedben, majd ezt követően (1860-ban) már ingatlan és ipar alapján került fel a listára a második negyedben, a hatszobás Síp közben lévő házára hivatkozva. A szintén polgárjoggal rendelkező, puskaműves Boma János lányának, Terézzel kötött házasságából 3 fiuk született. A lakatos foglalkozású István (1855– 1931) Kubik Nándor kerékgyártómester lányával, Máriával kötött házasságát megelőző években, a maklári hóstyán élt, azt követően, 1881 után már az apósa házában tűnt fel bérlőként a Káptalan (mai Kossuth Lajos) utcában. 1888-ban a felesége révén örökségként teljes egészében a tulajdonába került a hatszobás ingatlan. A belvárosi ingatlantulajdonlást követően, 1893-ban képviselő-testületi taggá vált, és minden választás során tartotta pozícióját a második negyedben, ahol választójogot ipara után szerzett. Testvére, Balkay Béla (1862–1925) a felnémeti születésű Király
