Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
1377 Berecz Anita VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában * A weberi modell szerint az önkormányzatok modernitásának koncepciója abban a meggyőződésben gyökerezett, hogy az állam és a bürokrácia lecserélte a helyi honoráciorok tradicionális, oligarchikus rendszerét. Ennek eredményeként az elit politikai hatalma a jogon, a választási rendszeren és a párt reprezentációján alapult.1 Az önkormányzati kereteken belül történt lokális empirikus kutatások valóban bizonyítják ezeknek az oligarchikus, vagy legalábbis zárt kapcsolatrendszerben élő külső és belső tanácstagok politikai szerveződési elemeit, még a 18. század végén és a 19. század elején is.2 A 19. században gyökerező individualizmus és a modernizáció koncepciója elrejtette a rokoni kapcsolatok politikai aktivitásának erejét, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy ez a szempont kevésbé érvényesüljön a modern politikai struktúra elemzésénél. Ennek ellenére, a vidéki elit társaságok integráló szerepéhez a családi, rokonsági elv nagymértékben hozzájárult. Tagjaik házassági stratégia révén próbáltak bekerülni az elit társaságokba, és stabilizálni a helyüket a rokoni kötelékek révén.3 A rokonság mellett ugyanilyen társaságszervező ereje volt a szocializációs vagy hivatásbeli közösségeknek, a hasonló végzettségű, azonos foglalkozásúak csoportjának.4 A rokoni és/vagy szakmaspecifikus elvek mentén szerveződő elit intézményes szinten is összefonódott, és integráló szerepe a pozíciók elosztásában is megnyilvánult. A rokonsági tényező hanyatlásának elmélete ezáltal nem felel meg a társadalmi valóságnak, amit a lokális – helyi önkormányzati – szinten végzett kutatások is alátámasztanak. Horváth J. András a budapesti törvényhatósági testület rokoni kapcsolatainak elemzésénél erős rokonsági kapcsolatrendszer folyamatos jelenlétét érzékelte, és kiemelte a foglalkozási tradíciók, családi minták, apa-fiú * A tanulmány az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen című pályázatának támogatásával készült. 1 Max Weber: Gazdaság és társadalom. Bp. 1987. 221–308. 2 Tóth Árpád: „A polgárok józanabb része...” Pozsony evangélikus választott polgárai, 1800–1848. Fons 11. (2004) 235–276., a korábbi időszakra vonatkozólag lásd Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi városvezető elit politikai, rokoni és lakóhelyi hálózata. Fons 19. (2012) 279–319. 3 Gyáni Gábor: Az urbanizáció társadalomtörténete. Tanulmányok. Kolozsvár 2012. 34–36. 4 Kövér György: Kisvárosi elit társaságok. Hajdúböszörmény a két világháború között. In: Mezővá ros-kisváros. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen 1995. 217–223. MŰHELY
