Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK 1378 kapcsolatok folytonosságát.5 Ez a minta érvényes volt a debreceni politikai elitre is, ahol „néhány család több nemzedéken át részt vett a város politikai életének irányításában”, míg a gazdasági elit egyes csoportjai szinte látványosan távol tartották magukat.6 Tanulmányomban ezeknek a rokoni kapcsolatoknak a városi politikában való megnyilvánulását vizsgálom a dualizmus kori Egerben.7 Tény ugyanis, hogy a rokoni kapcsolatok hatással voltak a politika működésére, a döntéshozatal alakulására, éppen ezért az interperszonális kapcsolatok a nem intézményes, nem formalizált folyamatokra is rávilágíthatnak. Fontos tehát vizsgálni, hogy a helyi politikai élet alapvető szerveződési elve volt-e a családi kapcsolat, és ha igen, ez hogyan nyilvánult meg? Tekinthetőek-e a rokoni kapcsolatok politikát befolyásoló tényezőként a dualizmus időszakában lokális szinten, a helyi önkormányzat keretein belül? Egyáltalán, a képviselők törekedtek-e az utánpótlás kérdésének megoldására (az önrekrutációra), miközben a városi képviselő-testület fokozatosan vesztett kezdeményező és véleményező szerepéből, idővel pedig egy „mechanikus szavazógéppé vált”? 8 A rokoni kapcsolatok vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a 19. század második felében a rokonság funkciója, jellege megváltozott, az együttélés régi formái felbomlottak, így a rokonsági rendszer is átstrukturálódott.9 A házassági kapcsolatok számbavételével ugyan rekonstruálhatóak a tényleges rokoni kapcsolatok, de ez a kör nem feltétlenül esett egybe azokkal, akiket valóban rokonnak tartottak, illetve akikkel a rokonsági kapcsolatot ápolták. A rokonok számon tartása – a kialakult örökösödési szokások nyomán – szélesebb körű lehetett, azonban ez nem jelentett minden esetben intenzíven ápolt rokoni kapcsolatokat.10 A családtörténeti kutatások terén sok esetben nehézséget okoz, hogy nem rendelkezünk elegendő adattal a geneológiai vagy prozopográfiai megközelítéshez, amelyből biztonsággal 5 Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben. Bp. 2010. 156–162. 6 Irinyi Károly: A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben 1867–1918. Debrecen 2002. 53. 7 A városi keretektől tágabb értelemben véve a rokoni kapcsolatok politikában játszott szerepére lásd Cieger András: Érdekek és stratégiák. A helyi politikai elit érdekérvényesítési lehetőségei a kárpátaljai régió vármegyéiben a dualizmus időszakában. Korall (2003) 13. sz. 87–106.; Pap József: Rokonok. Családi kapcsolati hálózatok a dualizmus kori Heves vármegye főszolgabírói karában. In: Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. Rendi társadalom – polgári társadalom 28. Szerk. Pap József – Tóth Árpád. Bp. 2016. 468-485., illetve Gerhard Péter: A politika személyessége. Budapesti Negyed 18. (2010) 68. sz. 181–209. 8 Takács Tibor: Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. Bp. 2008. 144–166. 9 Faragó Tamás: Tér és idő. Család és történelem. Társadalomtörténeti tanulmányok. Miskolc 1999. 151–194. 10 Uő: Rokonsági viszonyok a magyarországi falvakban a 18. században. Demográfia 39. (1996) 4. sz. 241–262.
