Századok – 2018
2018 / 6. szám - TANULMÁNY - Kiss Gergely: VIII. Bonifác és Magyarország (1290–1303). A pápai hatalmi legitimációs elképzelések és kormányzat összefüggései
VIII. BONIFÁC ÉS MAGYARORSZÁG (1290–1303) 1358 szemben. Kánonjogi fogalmakkal megtűzdelt panaszában a pápa kifogásolta azt a konkrét esetet (caput ), jogot ( ius ), öröklési szokást ( successio ), címet ( titulus ), ami alapján Vencelt elfogadták királynak. Majd folytatta a bírálatot a kalocsai érsekkel: hogyan nyerhette el Vencel a koronát olyasvalakitől, akit nem illet meg a magyar királykoronázási jog, sem a szokásjog, sem a tételes jog alapján? Hogyan mellőzhették az Apostoli Széket egy ilyen súlyú döntésből? Kifejtette, hogy kétség esetén vagy egy ilyen nagy jelentőségű ügyben mindenképpen hozzá kell folyamodni. Érdekes eleme az érvelésnek, amely szerint Szent István egyes utódaiban szentsége felszínre kerül. 19 Ugyanezen a napon VIII. Bonifác még világosabb tartalmú parancslevelet intézett Magyarországra küldött legátusához, Niccolò Boccasinihez. Meghagyta neki, hogy négy hónapos határidőt kijelölve idézze maga elé a kalocsai érseket a jogalap nélküli koronázás ügyében. Az arengában VIII. Bonifác kifejtette a pápai hatalom mindenek felett álló univerzalisztikus jellegét, valamint azt, hogy a Magyar Királyság az Apostoli Szék tulajdonában van. A kalocsai érsek által végrehajtott koronázást nem ismerte el, mert arra az érseknek nem volt joga, sem tételes, sem szokásjog alapján. Ilyen esetben – folytatta VIII. Bonifác – ki kellett volna kérni a pápa vagy legátusa véleményét. Leszögezte továbbá, hogy Károlyt már korábban megkoronázta az esztergomi érsek. A pápa azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a magyar főpap „csak” választott és az érsekségnek csupán adminisztrátora. Megjegyzésével saját, három évvel korábbi rendelkezésére utalt, amelyben tartózkodott Bicskei Gergely tényleges megerősítésétől.20 A királyságot Szt. István ajánlotta fel – folytatódott a parancslevél – valamennyi jogával együtt a pápaságnak, elfogadva azt az elvet, hogy csak az isteni akarat lehet hatalmának alapja, amelyet Krisztus földi helytartója, Szt. Péter utóda testesít meg. István nyerte el elsőként a királyi fejéket, és – teszi hozzá mintegy záróakkordként a pápa – mindennek a dokumentumai fellelhetők a pápai levéltárban. 21 A két oklevél világosan kijelöli a pápai hatalmi legitimációs elképzelések alappilléreit: 1) a Szent István-i országfelajánlást, 2) az erre épülő pápai tulajdont és 3) pápai döntési jogot a király személyének kijelölésére. Nyilván nem véletlen, hogy ezeknek az elemeknek a védelmében utasította el a kalocsai érsek által történt koronázást. S noha VIII. Bonifác egyértelműen elismerte az esztergomi érsek királykoronázási jogát – hiszen nyilvánvalóan tisztában volt a vonatkozó 13. század eleji vitákat lezáró korábbi pápai döntésekkel –, fontosnak tartotta ennek az 19 VIII. Bonifác 1301. október 17-i levele II. Vencel cseh királyhoz. Theiner I. 387–388. Teljes szövegét lásd Függelék I. 20 Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi i. m. 104. A Bicskei Gergelynek címztett pápai levelet lásd Theiner I. 382–384. 21 VIII. Bonifác 1301. október 17-i parancslevele Niccolò Boccasini legátushoz. Theiner I. 388–389. Teljes szövegét lásd Függelék II.
