Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
PÁLVÖLGYI BALÁZS 137 annál is inkább, mivel úgy tűnt, hogy Washington törekedni fog a visszavándorlás fékezésére.42 A visszavándorlás kérdésével kapcsolatban az amerikai kivándoroltak fogalmazták meg elsőként szándékaikat, ami serkentőleg hatott a kormányzatra. Úgy számoltak, hogy ez a folyamat várhatóan fontos szerepet kap majd az ország háború utáni fejlődésében, a vérveszteség pótlásában és a gazdaság talpra állásában. 43 Hazatérésük elősegítése érdekében – főleg a megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezők nagy számában reménykedtek – megfogalmazódott, hogy szükség lesz egy koherens telepítési programra, illetve a munkaközvetítés rendszerének kidolgozására. 44 A háború új fejezetet nyitott a magyar migrációs politika alakulásában. A kormánynak teljesen más típusú feladatokkal kellett szembenéznie, mint a migrációnak szinte kizárólag a tömeges kivándorlásból fakadó kihívásaival. A háborús menekültek 1914-es megjelenése felkészületlenül érte a kormányzatot, s mind a tényleges szükségleteik biztosítása, mind pedig a velük kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása hatalmas terhet rótt az államra. A menekültek kezelése a Monarchia közös problémájává vált, melynek megoldása során Bécsnek és Budapestnek együtt kellett működnie. Az intézkedések alapját és kereteit az egyes menekültek állampolgársága, illetve vagyoni helyzete képezte. A harcokkal leginkább sújtott területek többsége – Galícia, Bukovina – Ausztria részét képezte, így az onnan érkezők többsége osztrák állampolgár volt. A vagyonos menekültek, tehát azok, akikről feltételezhető volt, hogy nem terhelik a kincstárt, állampolgárságukra való tekintet nélkül szabadon mozoghattak az országban, míg a két kormány által kötött megállapodás értelmében elvileg a Monarchia mindkét állama saját maga gondoskodott vagyontalan menekült polgárairól.45 Ennek értel mében az osztrák állampolgárokat elvileg a magyar hatóságok továbbszállíthatták volna az osztrák területen felállított táborokba, illetve a magyar hatóságok által folyósított segélyeket az osztrák félnek meg is kellett térítenie.46 Továbbszállításukig az erre a feladatra kijelölt községekben került sor elhelyezésükre. A várakozásokkal 42 Konzulátus, Pittsburgh, Kovács Lajos youngstowni római katolikus pap visszavándorlás propagálásáról szóló javaslatáról. Pittsburgh, 1915. nov. 22. MNL OL K 26-1084-1916-XXII-349. 43 Az amerikai szellem. Mi lesz a háború után? Amerikai Magyar Népszava, 1915. május 29. 2. 44 A háború utáni sürgős teendők a kivándorlás és visszavándorlás tárgyában. A Kivándorlási Tanács Öttagú Bizottságának jelentése. Kivándorlási Tanács Iratai II. Bp. 1916. 43. 45 BM 1914/5130 res. sz. körrendelete a hadviselés alkalmából a magyar állam területére menekülő osztrák állampolgárokkal szemben követendő eljárásról. Belügyi Közlöny 19. (1914) 625–627.; Walter Mentzel: Kriegsflüchtlinge in Cislathanien im Ersten Weltkrieg. Wien 1997. 220. 46 A galíciai menekültek Ungarisch-Hradischba szállításának iratai. 1914. MNL OL Belügyminisztériumi levéltár, elnöki iratok (K 148) 494-1915-37.; Nagyvárad város főispánjának jelentése a menekültek hazautazása tárgyában. 1914. okt. 7. MNL OL K 148-498-1915-37-303-7488.; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának jelentése a galíciai menekültekről. 1915. márc. 27. MNL OL K 148-494-1915-37-8309.; Belügyminiszter előterjesztése a minisztertanácsnak. 1916. jún. 28. MNL OL Belügyminisztériumi levéltár, rezervált iratok K 149-97-1916-10-2946.
