Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
LEHETETLEN KÜLDETÉS 136 A világháború – a kivándorlás lezárulása, menekültek érkezése A háborúra készülve már júliusban sor került a hadkötelesek kivándorlásának megtiltására, majd a hadüzenetek után a magyarországi kivándorlás legnagyobb részét kitevő fiatal férfiak távozása minimálisra csökkent.38 Mivel azonban az Egyesült Államok ekkor még nem volt hadviselő fél, az amerikai kivándorlás előtt még nem záródott be minden kapu. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint – még ha egyre csökkenő számban is – de 1917-ig számolhatunk valamennyi kivándorlóval, akik közül a legtöbben a már az Egyesült Államok területén tartózkodók családtagjai közül kerültek ki.39 Mivel a háborús helyzetben a kivándoroltak többsége a maradást választotta, illetve nem tudott hazatérni, a kormány is a kivándorlás későbbi újraindulásával számolt, s folytatta a kivándorlókat érintő programját.40 Mindez azért is látszott szükségesnek, mert a háború élesebb megvilágításba helyezte a nemzetiségi törekvéseket és ezek kivándorlókkal való összefüggéseit, s ami legalább ennyire fontos, Oroszország kivándorlók feletti esetleges befolyásának kiépülését. A kormány ezért továbbra is figyelemmel kísérte a nemzetiségi kivándoroltak amerikai tevékenységét, s igyekezett minden, a magyar államra veszélyesnek ítélt eseményről, egy-egy Budapestet támadó cikk megjelenéséről, vagy politikai gyűlésről tudomást szerezni, még ha ezek ellensúlyozása valójában nem is állt módjában. 41 A korábbi kivándorlási politika egyes elemeinek folytatása mellett a kormány foglalkozni kezdett a háború utáni helyzetre való felkészüléssel is. Így a háborús években a kivándoroltak „nemzeti gondozásával” kapcsolatos, illetve a nemzetiségi kivándorlók politikai vonatkozású tevékenysége mellett a ki-, illetve visszavándorlás feltételeinek biztosítása, a várt, nagyobb visszavándorlási hullámra való felkészülés, annak serkentése állt a kormányzati intézkedések/tervezések középpontjában, 28. sz. 163–164.; Vígh Kálmán: Az amerikai görög katolikus püspökség első évei. Világtörténet 19. (1997) ősz–tél. 50–51.; A washingtoni követség jelentése a skizmatikusokról. Washington, 1913. febr. 4. MNL OL K 26-994-1914-XXIII/a-475-7138. 38 BM 142.873/1914 A magyar királyi minisztérium által az 1912:XXX. tc. 62.§-a 6. bekezdésében megjelölt védkötelesek kivándorlásának betiltása és a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének részére az útlevelek kiadásának beszüntetésére vonatkozólag kiadott rendeletekről. Magyarországi Rendeletek Tára 44. (1914) 1520–1521. 39 A belügyminiszter tájékoztatása a közös külügyminiszternek. Bp., 1915. ápr. 22. ÖStA HHStA MdÄ AR F15-55-90-101.; Gustav Thirring: Hungarian Migration of Modern Times. International Migra tions II.: Interpretations. New York 1931. 434. 40 A háború kitörésekor többen jelentkeztek a konzuli hatóságoknál katonai szolgálatra, viszont az éppen visszatérni készülők közül többen nem tudtak hajóra szállni. Az amerikai magyarság készül a háborúra. Amerikai Magyar Népszava, 1914. augusztus 2. 2. 41 Jelentés a Clevelandben tartott pánszláv nagygyűlésről. 1917. júl. 28. MNL OL K 26-1112-1917-XII.res-22-8600.; Jelentés a tót liga kiáltványáról. Washington, 1915. márc. 31. ÖStA HHStA MdÄ AR F15-48-1.
