Századok – 2018

2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)

PÁLVÖLGYI BALÁZS

135

eredményt árnyalta, hogy egyes gyülekezetek döntésében az anyagi szempontok, a felvett kölcsönök rendezése, illetve a rendszeres támogatás feltehetően nagyobb súllyal esett latba, mint az országhoz való érzelmi kötődés.

34 Budapest számára a görög katolikus, többségében ruszin kivándorlók kérdése talán még összetettebb probléma volt. Ezek a kivándorlók ugyanis nemcsak magyar, hanem galíciai területekről is érkeztek, s velük kapcsolatban merült föl legélesebben Oroszország befolyásolási kísérletének lehetősége. Helyzetük nem volt könnyű. Szervezeti szempontból az amerikai katolikus püspökök alá tartoztak, akikkel több konfliktusuk is kialakult, elsősorban az eltérő liturgia miatt. Részben ennek köszönhetően nőtt meg körükben az egyfajta alternatívát kínáló orosz ortodox egyház, illetve ehhez kapcsolódóan a Budapest szemében az orosz érdekeket szolgáló pánszláv mozgalom jelentősége. A (hazai és kivándorló) görög katolikusok csoportjainak ortodoxiába térése, a „skizmatikus mozgalom” élénken foglalkoztatta a kormányt, melyre hatékony ellenszerként az önálló görög katolikus egyházszervezet létrehozását vélte jó megoldásnak.35

Céljai azonban csak részben valósultak meg. Az önálló püspökség létrehozása felé vezető első lépésként elérte, hogy sor kerüljön egy vizitátor kiküldésére, de a támogatását élvező Hodobay Andor képtelen volt konszolidálni az amerikai görög katolikus viszonyokat. Végül sor került egy görög katolikus püspökség létrehozására 1907-ben, de a püspöki szék betöltését a Vatikán – Bécs kívánságára, de Budapest szándékai ellenére – egy galíciai szerzetesre, Soter Ortinskyra bízta.36

Az új püspökkel – egé

szen annak 1916-ban bekövetkezett haláláig – a kormánynak igen ellentmondásos maradt a viszonya, ami az állandó belső ellentétekkel terhelt görög katolikus ügyeket még nehezebben kezelhetővé tette Budapest számára.

37 34 Pl. A református egyház konventjének elnökeinek bizalmas instrukciói Degenfeld Schomburg József főgondnok részére amerikai útja előtt. 1904. febr. 15. MNL OL K 26-631-1903-XIX-261-4436.; MNL OL K 26-631-1904-XIX-221-338.; Degenfeld jelentésének melléklete, a tartozások jegyzéke, mellyel a magyarországi egyetemes egyházhoz csatlakozni szándékozó amerikai református egyházak javára a Reformed Church US számára rendezni kell [1904]. MNL OL K26-631-1905-XIX-146-372.; Bánffy Dezső világi elnök levele Csutoros Elek esperesnek a buffaloi református egyházközség hátralékos tartozásainak behajtása ügyében. 1911. febr. 14. MNL OL K 26-1083-1916-XXI-28-942.; Feljegyzés a református egyetemes konventi elnökség az amerikai református egyetemes konventi elnökség az amerikai ref. egyházközségek újabb kölcsönei tárgyában. 1912. okt. 21. MNL OL K 26-993-1914-XXI-895-99.; Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, Családi, személyi, egyesületi iratok, C18; Lásd továbbá Fejős Z.:

Az

anyanyelvi oktatástól i. m. 35 Levél Amerikából. Görög Katolikus Szemle 2. (1901) 14. sz. 2–3.; Az idegenbe vándorolt magyar honosok nemzeti gondozása. Összefoglaló. 1902. MNL OL K 26-574-1903-XVI-71.; Az 1906. évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója XX. Bp. 1908. 354. ülés (1908. jún. 26.) 349. 36 A magyar miniszterelnök a közös külügyminiszternek Ortynski kinevezésével és Hodobay kiküldetésével kapcsolatban. Bp., 1907. márc. 26. ÖStA HHStA Politisches Archiv (a továbbiakban: PA) XXXIII 103-2.

37 Egy amerikai gör. katholikus: Ortinszky püspök. Görög Katolikus Szemle 9. (1908) 27. sz. 157–

158.; Sztecovich Miklós:

Nyílt szó Mélt. Ortinszky püspök Úrhoz. Görög Katolikus Szemle 9. (1908)