Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Murber Ibolya: Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918–1920. Hasonlóságok és különbségek a közös birodalom összeomlását követően
MURBER IBOLYA 1311 a sikeres válságkezelés esélyét is. Nem arról volt szó, hogy a magyar szociáldemokrata párt vezetése kevésbé lett volna „ügyes”, vagy vezetői gyengébb politikusi adottságokkal rendelkeztek volna, mint osztrák kollégáik. Osztrák párttársaikhoz hasonlóan ők rendelkeztek a legkiterjedtebb országos párttagsággal és egy kidolgozott jövőképpel, ami lehetővé is tette számukra 1918 őszén a kormányzati felelősségvállalást.63 Akciórádiuszuk azonban jóval kisebb volt a nyugati testvér pártéhoz képest, ami összefüggött a munkásság kisebb létszámával is. Emellett a parlamenten kívüli ellenzéki szerep sem tette számukra lehetővé, hogy 1918 ősze előtt szert tegyenek az állami szintű politizáláshoz szükséges tapasztalatokra és gyakorlatra. 1918. vége Magyarországon is radikális változást hozott a hatalmi ágak szétválasztásának gyakorlatában. Amíg Ausztriában az új politikai elit kiemelt figyelmet szentelt az államhatalom ezen demokratikus ismérvének megteremtésére, addig Magyarországon a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztása éppen ekkor szűnt meg. Az osztrák birodalomrésszel ellentétben a szűk választójog alapján összehívott magyar parlament egészen a háború végéig ülésezett, s mindvégig a politikai élet központja maradt, még ha nem is reprezentálta a lakosság egészét. Az 1910-ben megalakult kétkamarás parlament 1918. november 16-án beszüntette működését, ezt követően pedig több mint egy esztendeig nem létezett önálló törvényhozói hatalommal rendelkező szerv az országban.64 Az 1920. januári nemzetgyűlési választások eredményeként ült össze újra a magyar nemzetgyűlés. Az 1918. késő őszi válságkezelés szakított – a tervek szerint ugyan csak időlegesen – a magyar parlamentáris hagyománnyal, 1918–1919 folyamán a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat a mindenkori kormányok gyakorolták. 1918. október 31-én IV. Károly nevében József főherceg kinevezte a Károlyikormányt, amelynek tagjai az október 24-én alakult, kezdetben ellenkormányként fellépő, exkluzív hatalmi központ, a Nemzeti Tanácsból kerültek ki. November 2-án a Nemzeti Tanács intéző bizottsága és a kormány megállapodott abban, hogy a Nemzeti Tanács a kormány „ellenőrző szerveként” működik. 65 November 22-én a kormány az általa kiadott törvényben felruházta önmagát a törvényhozó és végrehajtó hatalommal, „amíg az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz”.66 November 23-án törvénybe iktatta az általános, titkos 63 Az 1918. késő őszi kormányprogram jelentős része a szociáldemokraták okt. 8-án nyilvánosságra hozott programjából származott. 64 Schönwald P.: A magyarországi i. m. 125. 65 Megkezdődött a munka. A Nemzeti Tanács a kormány ellenőrző szerve. Népszava, 1918. november 3. 10. 66 Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai, LXIV. kötet. Bp. 1918. 412.
