Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Murber Ibolya: Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918–1920. Hasonlóságok és különbségek a közös birodalom összeomlását követően
MURBER IBOLYA 1305 Különbségek a válságkezelés személyi és intézményi hátterében A politikai konszolidáció előfeltétele a közbiztonságról és a határok megvédéséről is gondoskodni képes állam szuverenitásának megléte. Az állami szuverenitás és annak hiánya tekintetében is számos hasonló folyamat figyelhető meg az osztrák és a magyar válságkezelésben. A működőképes állami bürokrácia a regionális és helyi közigazgatás szintjén szinte minden zökkenőmentesen működött tovább. Központi intézkedések történtek az állami erőszak monopólium fenntartására és a cselekvőképes rendfenntartó erők rekonstruálására. A „régi” bürokrácia lojalitásáról biztosította az új bécsi és budapesti vezetést, amely ennek fejében arra törekedett, hogy védelmet biztosítson a lakosság fenyegetően csökkenő lojalitásával szemben. Az új hatalmi központoknak jutott az a feladat, hogy a lakosság bizalmát helyreállítsák az állam iránt, amihez a belső rend stabilizálásán, szociális engedményeken, az állami szociális háló kiépítésén keresztül vezethetett 1918 végén a legrövidebb út. 1918 őszén minden európai kormány – vesztes és győztes egyaránt – a belső rend fenntartását tekintette legfontosabb feladatának. Ez a vesztes országokban nagyobb kihívást jelentett, hiszen a háborús áldozatok hiábavalóságának érzete rányomta a bélyegét a közhangulatra és közgondolkodásra. Semelyik közép-európai új hatalmi központnak sem sikerült az általános elégedetlenség miatt utcára vonuló lakosság változás utáni vágyát teljesen kordában tartania. 1918 végén Közép- és Kelet-Európa mindennapjait az általános nyugtalanság jellemezte. Nemcsak az orosz polgárháború vagy a bolgár és török újrakezdés járt erőszakkal,40 de a régió legdemok ratikusabb országát sem kímélték meg az erőszakhullámok, pedig Csehszlovákia konszolidációja volt az utódállamok közül a legbékésebb, amit a gyors és korai nemzetközi elismerésnek is köszönhetett.41 Az északi szomszédunknál is előfordultak éhségsztrájkok, gyári munkássztrájkok, sőt antiszemita megmozdulások, azonban ezek a zavargások nem politikai követelésekkel álltak összefüggésben, hanem a lakosság létbizonytalanságából, félelméből fakadtak.42 Hasonló mondható el a ma gyar és az osztrák vidéki megmozdulásokról is. Ausztriában és Magyarországon először a városokban sikerült a rendet helyreállítani, amiben nagy szerepet kaptak a szociáldemokrata pártok által szervezett munkásság önszerveződései és az ideiglenes népőrségek tevékenysége. A rendteremtés és a közbiztonság helyreállítása azonban vidéken mindkét országban elhúzódott. 40 Gerwarth, R.: Die Besiegten i. m. 2016. 41 Peter Krüger: Die Friedensordnung von 1919 und die Entstehung neuer Staaten in Ostmitteleuro pa. In: Das Jahr 1919 in der Tschechoslowakei und in Ostmitteleuropa. Hrsg. Hans Lemberg – Peter Heumos. München 1993. 93–115., itt: 110. 42 Judson, P. M.: Habsburg i. m. 556–557.
