Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN 1274 érdekében a Kisgazdapárt szervezeteinek térnyerését ellensúlyozni. E célból hívták életre a Földműves Pártot, amely a Gazdaszövetség kezdeményezésére jött létre. 48 Ez szervezeteit a Kisgazdapárttal versengve igyekezett kiépíteni. Az agrárnépesség csekély vagyonú vagy vagyontalan, bérmunkából élő széles rétegei azonban egyik párthoz sem tudtak automatikusan kapcsolódni. Ők alkották a vidéki népesség leginkább elégedetlen csoportját.49 Őket a szociáldemokrata párthoz kötődő moz galmak igyekeztek elérni. Az agrárszegénységhez tartozó, 1918 novemberében visszaözönlő volt katonák – akik gyakran fegyverrel érkeztek, s a háború folyamán hozzászoktak az erőszakhoz – gyakran váltak az ekkoriban országszerte megfigyelhető lázongások kezdeményezőivé. E mozgalmak a rekvirálások, illetve a sorozás végrehajtása miatt ellenszenvessé vált helyi közigazgatás, valamint a közép- és nagybirtokok ellen irányultak.50 A háborús veszteségek, a hadigazdálkodás általuk visszásnak érzett formái és a vidéki társadalom tekintélyhierarchiájának megrendülése nem csak diffúz mozgalmakban jelentkezett. Helyenként kísérlet történt megszervezésükre is, amikor a szociáldemokrata párt földkérdésben radikális szárnya agitátorainak fellépése nyomán egészben próbálta meg a nagybirtokokat ellenőrzése alá vonni, s a föld felosztása nélkül azokat egyben tovább üzemeltetni. Különösen éles konfliktusra került sor Somogy megyében, ahol a mozgalom éle kifejezetten a Kisgazdapárt ellen irányult. 51 Az agrártársadalommal kapcsolatos problémák rendezését célozta 1918–1919 telén az a hosszú tárgyalássorozat, amelyet a kormányzat kezdeményezésére valamennyi politikailag értelmezhető szerveződéssel bíró érdekelt fél bevonásával tartottak egy földbirtok-reform törvény és általában a háborút követő agrárpolitika kialakítása céljából. 52 A tárgyalás, a 20. században egyedülálló módon összehozta egy vitára az agrárpolitikai erőtér valamennyi szereplőjét, különféle szervezetek képviselőit és a legkülönfélébb irányultságú mezőgazdasági szakembereket. Köztük volt Darányi Ignác és több volt és leendő mezőgazdasági miniszter is. Buza Barna megnyitójában le is szögezte, hogy az egyes résztvevőket ugyan egy világ választja el egymástól, de ennek ellenére – a nemzet érdekében – kompromisszumra kell jutniuk, még ha ennek során a részérdekek minden oldalon szükségszerűen sérülni is fognak. A pillanatnyi társadalmi állapotokat és az adott politikai helyzetet figyelembe véve, a meglévő 48 Sipos József: A pártok és a földreform 1918–1919-ben. Bp. 2009. 116–119. 49 Király István: Nagyatádi Szabó István emlékkönyv. Bp. 1995. 50 Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak. Századok 90. (1956) 394–415.; Szemere Vera: Az agrárkérdés 1918–1919-ben. Bp. 1963.; Hajdu T.: Az 1918-as magyarországi i. m. 91–95. 51 Sipos J.: A pártok és a földreform i. m. 222–241. 52 Értekezlet a birtokreformról a földművelésügyi minisztériumban 1918. november 20-tól november 29-ig. Bp. 1918.
