Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
BÓDY ZSOMBOR 1275 birtokstruktúra nagymérvű átalakításának szükségességét minden résztvevő elfogadta, beleértve azokat is, akik ennek csak kárvallottjai lehettek. A nagybirtok képviselői – Bernát István53 , Rubinek Gyula 54 , Pallavicini György őrgróf 55 – azért szót ejtettek a nagybirtokok gazdasági előnyeiről is, és hangsúlyozták, hogy egyes ágazatokban termelékenyebb, mint a kisbirtok, ami a városok élelmiszer- ellátása és az export szükségessége miatt nem lebecsülendő adottság. A nagybirtok gazdasági előnyeivel a baloldali teoretikusok is egyetértettek (például Varga Jenő56 , Ágoston Péter57 ), ők azonban érezhetően annak a lehetőségét keresték, hogy miként lehet ne minél inkább elmozdulni a magántulajdontól a köztulajdonlás felé, csakúgy mint a mindenhol a georgeismus58 igéit hirdető Pikler J. Gyula. (Ezt részben magas adóztatással is elképzelhetőnek tartották.) Szerintük a föld megművelésének össztársadalmi célokat kellene szolgálnia, s olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek voltaképpen a parcellázás elkerülését, a falusi magántulajdon erősödésének megakadályozását célozták. Csizmadia Sándor59 ki is mondta azt, amire az előbbiek csak utaltak, hogy a parcellázás csak „reakcióssá” teszi az érintetteket, s minél több földet kell köztulajdonban tartani. Dániel Arnold60 ehhez azt fűzte hozzá, hogy a kérdés éppen az, hogy az állami, községi és más közösségi tulajdonban lévő nagyobb birtokokat mennyire „a nép” képviselői kezelik. Ezzel a felfogással szemben Nagyatádi Szabó István és mások is a parcellázás szükségességét hangoztatták. A Kisgazdapárt vezetője kifejtette, hogy azokat a kisgazdaságokat kell kikerekíteni, ahol van ház, istálló, pajta, gazdasági eszközök, csak a családi munkaerőhöz képest elegendő föld nincs. Cselédeknek ezzel szemben szerinte problémás lenne földet adni, hiszen ők tőke és eszközök hiányában nem tudnák azt megmunkálni, s ha közösen kapnának nagyobb birtokokat, ahogy azt a szociáldemokraták javasolják, a kollektív, kommunisztikus kezelés sem működne körükben. Ráadásul a megmaradó nagyobb 53 Az agrárius mozgalmak magyarországi elindítójának, Károlyi Sándor grófnak munkatársa, a Gazdaszövetség igazgatója (később elnöke), a Hangya szövetkezetek egyik alapítója és vezetője, továbbá számos más agrárius szervezet és vállalkozás résztvevője, országgyűlési képviselő. 54 Az OMGE, azaz a nagybirtok érdekszervezetének igazgatója, országgyűlési képviselő. 55 Nagybirtokos, országgyűlési képviselő, 1919-ben a bécsi ellenforradalmi komité tagja, 1919 őszén a Dunántúl kormánybiztosa, a Horthy-kor nagy részében ellenzéki képviselő liberális-legitimista alapokon. 56 Közgazdász, újságíró, a szociáldemokrata párt baloldalához tartozott, később a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa. 1964-es haláláig a Szovjetunióban élt és dolgozott vezető gazdasági szakemberként. 57 Jogász, radikális párti, majd szocialista politikus, később a népbiztos perben halálra ítélték, de a szovjet-orosz fogolycsere egyezmény keretében kiváltották. 58 Orvos, statisztikus, a Henry George elképzelései alapján álló telekérték adó hazai propagálója. A georgeismus szerint a föld mint természeti adottság köztulajdont kell, hogy képezzen, s ezért a köztulajdonban lévő területeket tartós bérletként kellene hasznosítani, vagy pedig a magántulajdonban lévőket hozadékuknak megfelelő adóval megterhelni. 59 Újságíró, költő, a szociáldemokrata földmunkásmozgalom szervezője, ekkoriban földművelésügyi államtitkár. 60 Újságíró, közgazdász, szociáldemokrata agrárszakember.
