Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
SZŰTS ISTVÁN GERGELY 1253 addig húsz évvel később már 25 599 fő vallotta magát annak.57 Bár egyelőre pon tosan nem ismert, hogy az optánsok majd háromnegyedét kitevő római katolikusok közül hányan maradtak Szombathelyen, mindenesetre érdekes nagy számuk és a városban gyarapodó felekezetük. A református optánsok aránya Gyulán és Miskolcon majd egyharmaddal volt nagyobb az országos átlagnál, míg Szombathelyen majdnem felével kisebb. Az evangélikusoké mindhárom esetben kisebb – igaz Miskolcon alig 2%-kal – mint az országos átlag. Egyedül az izraeliták aránya azonos szinte teljesen a három városban és megegyező az országos átlagéval. A történeti Magyarországon az evangélikusok jelentős része német származású volt, jelentős számban az északi vármegyékben, Sárosban és Szepesben (Szepességben) éltek. Miskolc esetében jól érzékelhető az innen való beköltözés, hiszen a regisztrált 95 lutheránus háromnegyede (72 fő) a Csehszlovákiához került északi vármegyékből származott. A felekezeti arányszámok természetesen attól függtek, hogy kik és milyen vidékekről érkeztek nagyobb számban. Gyula esetében elsősorban Arad városa és a szomszédos vármegyék, Miskolcnál Kassa és az észak-keleti vármegyék voltak meghatározóak. Szombathely ebből a szempontból kivételt jelent, hiszen itt szinte azonos arányban találunk erdélyi és felvidéki illetőségűeket. Fekvéséből adódóan természetesen itt jelentősen nagyobb az ausztriai illetőségűek száma, akik szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak voltak. Az izraeliták aránya Miskolc kivételével szinte megegyezik az országos aránnyal. A borsodi megyeszékhelyen optáló 60 izraelita személyből 37-en a Csehszlovákiához került, egykori kelet-magyarországi vármegyékből, Ungból és Beregből származtak. A 15 Romániához került illetőséggel rendelkező személy több mint fele pedig Máramarost jelölte meg illetőségnek. Szombathely esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen a Csehszlovákiához került vármegyékből származó 21 fő (az összes izraelita kérvényező 50%-a) különböző területekről érkezett. Gyulán a 17 izraelita optáns közül tízen a Romániához került, határ menti vármegyéket – Aradot, Temest, valamint Bihart – jelölték meg illetőségi helyként. Gyula esetében a trianoni döntést követő első népszámlálás adatait vizsgálva az ortodox és izraelita felekezeten belül csökkenés, míg a többi egyháznál növekedés mutatható ki. Legnagyobb arányban a római katolikusok száma nőtt, igaz nem olyan mértékben, mint Szombathelyen. 58 57 Uo. 70.; MSK Az 1930-as népszámlálás adatai. 83. kötet. Bp. 1932. 127. 58 Az 1910-es népszámlás szerint Gyulán 12 094, 1930-ban pedig 13 127 római katolikus vallású személy élt. MSK. Az 1910-es népszámlálás adatai. 42. kötet. i. m. 279.; MSK. Az 1930-as népszámlálás adatai. 83. kötet. i. m. 153.
