Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1254 A listából szinte teljesen hiányoznak a görögkeletiek, aminek az az oka, hogy esetükben a vallási ‒ legtöbb esetben ‒ egyben etnikai identitást is jelentett. A történeti Magyarországon ortodoxok szinte kizárólag román és szerb nemzetiségűek voltak, ezért nem meglepő, hogy a magyar állampolgárságért folyamodók között alig találkozhatunk velük. A görögkeletiek hiánya miatt a görög katolikusok kivételével az összes többi felekezet magasabb arányban van jelen, mint az országos átlag. Foglalkozásszerkezet Nem minden optáns volt menekült, mégis érdekes részletesen megvizsgálni, hogy foglalkozásszerkezetileg az optálási jegyzőkönyvek milyen hasonlóságot mutatnak az OMH jelentésével. Az 1924-ben készült beszámoló szerint a 350 ezer menekültből a 104 804 keresőnek 40,2%-a (42 163 fő) állt korábban valamilyen közszolgálatban. Ez a szám első pillantásra elég kevésnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy Petrichevich-Horváth Emil, az OMH elnöke 1920 novemberében úgy nyilatkozott, hogy az addig Magyarországra menekült 60 ezer személy majd 70%-a, azaz körülbelül 40 ezer ember állt korábban közszolgálati alkalmazásban.59 Amennyiben ez igaz volt, úgy a következő négy esztendőben maximum 2‒3 ezer volt közszolgálati alkalmazott érkezhetett Magyarországra. Ez – ismerve az utódállamok politikáját és a beköltözési hajlandóságot – elég valószínűtlennek tűnik. Úgy véljük tehát, hogy az 1920. novemberi interjúban közölt 70%-os alkalmazotti létszám és az OMH 1924-es jelentésében leírt 42% között lehet valahol a valós adat. Ezt erősítik meg az optálási jegyzőkönyvek adatai is, hiszen Gyulán az összes kérvényező 64,7%-a, Szombathelyen 56,8%-a, míg Miskolcon 80,9%-a állt korábban a magyar állam szolgálatában. Miskolcon az országos átlagnál sokkal nagyobb arányban dolgoztak közszolgálati alkalmazottak. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az impériumváltás után több intézményt is a városba helyeztek, amelyekkel együtt érkeztek az alkalmazottaik is.60 Az optálási jegyzőkönyv adatai szerint Kassáról kimagaslóan sokan költöztek át Borsod vármegye központjába.61 Közülük huszonnégyen korábban a Kassai Magyar Királyi Posta és Távírdai Igazgatóságon, míg tizenhatan a kassai városi katonai parancsnokságon dolgoztak. A kassai postaigazgatóságon kívül a tankerületi főigazgatóság, a kerületi rendőr-főkapitányság és a hadbiztosság is 59 Ki jöhet ezentúl Csonka-Magyarországba. Magyarország, 1920. november 19. 5. 60 Tóth Pál: A köztisztviselők társadalmi életének és politikai arculatának jellemző vonásai Miskolcon 1919–1939. években. In: Borsodi Történelmi Évkönyv V. Szerk. Deák Gábor – Román János. Miskolc 1976. 119–145. 61 A Miskolcon optáltak közül nyolcvanan (az összes kérvényező 10%-a) Abaúj-Torna vármegye központját jelölte meg illetőségi helyként.
