Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1252 szülőhelyére tért vissza. Ugyan a feleség a házassággal férje illetőségét kapta meg, azonban az impériumváltást követően a magyar állampolgársághoz, majd letelepedéshez már új, a trianoni Magyarországon lévő illetőségre volt szüksége. Ezért teljesen érthető, ha a családok rokonaikhoz, szülőföldjükre tértek vissza. Vallási megoszlás A világháború előtt tartott utolsó népszámlálás szerint Magyarországon 9 010 135 (49,3%) római katolikus, 2 603 381 (14,3%) református, 2 333 979 (12,8%) görögkeleti, 2 007 916 (11%) görög katolikus, 1 306 384 (14,3%) evangélikus, 911 227 (5%) izraelita és 74 275 (0,4%) unitárius vallású állampolgár élt.55 Ezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy az ország három különböző pontján optált személyek körében milyen felekezeti arányokat találunk. 1. táblázat Az optánsok felekezeti megoszlása Település római katolikus református evangélikus izraelita görög katolikus ortodox unitárius Gyula 199 (59,4%) 80 (23,8%) 15 (4,4%) 17 (5%) 5 (1,4%) 10 (2,9%) 7 (2,0%) Miskolc 410 (52,6%) 165 (21,2%) 95 (12,2%) 60 (7,6%) 45 (5,7%)-5-Szombathely 496 (72,6%) 62 (9,0%) 69 (10,0%) 42 (6,0%) 4-3-6-Forrás: MNL BML V.b. 172 274. k.; MNL BAZML IV.1901/b. 3. d.; MNL VaML V.173.e. I.84/1922. A három jegyzőkönyv adatait alapul véve megállapítható, hogy az optálók körében mindenhol magasabb a római katolikusok aránya, mint az országos átlag, sőt Szombathelyen az összes kérvényező majdnem háromnegyedét ők tették ki. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy Vasban, valamint a környező vármegyékben korábban is jelentősen magasabb volt a római katolikusok aránya az országos átlagnál.56 Az Ausztriához valamint a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királysághoz csatolt településekről érkezők között pedig abszolút többségben voltak. Szombathely lakossága az 1910-ben regisztrált 30 947 főhöz képest 1930-ra 35 758 főre nőtt, a felekezeteken belül a legnagyobb növekedést a korábban is abszolút többségben lévő római katolikusok produkálták. Amíg 1910-ben 24 421, 55 Karner Károly: Felekezetek Magyarországon a statisztikai megvilágításban. Debrecen 1931. 5. 56 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Vas vármegye 435 793 lakosából 331 269 (76%) volt római katolikus vallású. Magyar Statisztikai Közlemények (a továbbiakban: MSK). Az 1910-es népszámlálás adatai. 42. kötet. Bp. 1912. 71.