Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
SZŰTS ISTVÁN GERGELY 1247 figyelmet. Ők ténylegesen fel voltak mentve a községi adózás alól, a fővárosi tisztviselők pedig állásuk megszerzésével a községi illetőséget is megszerezték. 40 Ezeken a csoportokon kívül nagyszámban voltak olyan személyek is, akik az első világháború után, de még az optálás lehetősége előtt menekültek/költöztek Magyarországra. Pontos állami feljegyzések hiányában nehéz tehát megmondani, hogy az összes optáló közül hányan lehettek azok, akik az első világháború végét követően menekültek/költöztek a magyar fennhatóság alatt maradt területekre. De az sem tisztázható, hogy az OMH jelentésében összesített menekültek közül végül hányan tértek vissza a következő években az utódállamokban lévő korábbi illetőségi helyükre. Az OMH működése és beszámolója szerint az 1918 novembere és 1924 nyara közötti éveket tekinthetjük a menekültkérdés időszakának. Ezen belül a menekültek aránya 1919-ben és 1920-ban volt a legmagasabb,41 majd a beköltözési tilalomnak köszönhetően 1921-ben és 1922-ben hatodára esett vissza az érkezők száma. Ez a visszaesés azért is érdekes, mert elvben a pozitív elbírálásban részesülő optálók éppen az 1922. év első felében kellett volna, hogy átköltözzenek Magyarországra. Az OMH adataiból tehát úgy tűnik, az optálók többsége már 1921 nyara előtt az országba érkezett, azaz pont azokban az években, amikor még nem működött szisztematikus ellenőrzés és összeírás. Az optálási jegyzőkönyveket a trianoni rendelkezések értelmében a döntés hazai elfogadását követő egy éven belül, azaz 1921. július 26. és 1922. július 26. között kellett felvenni a törvényhatóságoknál. Az ezt szabályozó rendelet azonban csak 1921 szeptemberében jelent meg,42 ezért Budapesten csak október végén, 43 vidéken pedig novemberben, sőt inkább decemberben kezdtek a kérvényezők jelentkezni a törvényhatóságoknál. A rendeletben megszabták, hogy a jegyzőkönyveknek milyen személyes adatokat kell tartalmazniuk. A vizsgált három jegyzőkönyvből jól látszik, hogy a helyi ügyintéző idején, szorgalmán, érdeklődésén és természetesen a kérvényezőn is múlott, hogy ezeket mennyire pontosan adták meg. A legrészletesebb kérdőívek Gyulán készültek, ahol a név, a születési hely és idő, az illetőségi hely, a foglalkozás, családi állapot mellett a feleség és a gyerekek nevét, születési helyét és idejét is rögzítették. A másik két városban az alapadatok kitöltésére került csak sor. Aradi Gábor Tolna megyei kutatásai azt támasztják alá, hogy sem a menekültek, sem az optálók nem oszlottak meg egységesen az egyes helyhatóságok, járások 40 Eddig hétezren optáltak Budapesten. Az Est, 1922. február 12. 4. 41 Az OMH beszámolója szerint 1919-ben 110 573, 1920-ban pedig 121 830 személy menekült az utódállamokból Magyarország területére. Petrichevich-Horváth E.: Jelentés i. m. 37. 42 Az 1921. szeptember 28-án kiadott 6.500/1921. M. E. sz. és az 69.500/1921. B. M. sz. rendeletek rendelkeztek az opció lehetőségéről, annak feltételeiről. Magyarországi Rendeletek Tára 55. (1921) 250–258., 575–576. 43 Budapesten 1921. október 24-én adták le az első optálási kérelmet. Az Ujság, 1922. június 28.
