Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1248 között. Voltak olyan járások, mint például a simontornyai,44 ahol alig néhányan kérvényezték magyar állampolgárságukat, míg máshol több ezren. A kérvények száma több tényezőtől is függött, így például az adott település földrajzi elhelyezkedésétől (vasúti csomópont volt-e), gazdasági helyzetétől, a közigazgatási szervezetben elfoglalt helyétől valamint az oda helyezett közintézmények számától és jellegétől. Elvben a posta, a katonaság és a nagyobb állami üzemek hivatalból rendezték az állampolgársági kérdéseket, azaz alkalmazottaik kérvényeit együttesen terjesztették be a Belügyminisztériumnak. Az optálási jegyzőkönyvekből azonban úgy tűnik, hogy az érintett munkavállalók erről aligha tudtak. A korabeli sajtóban megjelent cikkekből, valamint a Magyar Közigazgatás című lap olvasói levelei között a hivatali ügyintézők által feltett kérdésekből jól látszik, mennyire bonyolult is volt az optálás menetének és a kérvények alapját jelentő illetőség kérdésének a meghatározása. Egy akkor már Romániához tartozó településen született olvasó kérdése és az arra adott válasz ezt jól mutatja. Eszerint bár a férfi „külföldön” született, de 1909 óta két év megszakítással Magyarországon élt és állami alkalmazásban volt, községi illetőségét megállapították. Kérdésére ezt a választ kapta: „Jól teszi, ha optál, bár lehet, hogy arra szükség nem lesz.” 45 A háború utáni állampolgárság és optálás kérdése alig kutatott a magyar történetírásban. Szinte egyedüliként majd húsz éve Aradi Gábor foglalkozott a témával, tanulmányai ma is alapvető összefoglalásnak számítanak.46 Rajta kívül érdemes megemlíteni Kovács Éva kutatását is, aki az 1922-ben Kassáról állampolgársági okok miatt kiutasított közel 600 fő társadalomszerkezeti vizsgálatát végezte el. 47 Bár Kovács cikkében nem tér ki rá, de az ott felsorolt menekültek nagy valószínűséggel, néhány hónappal korábban Magyarországra optált személyek lehettek. Optálási jegyzőkönyvek elemzése A következőkben a már említett három optálási jegyzőkönyv alapadatait ismertetjük – az optálók számát, illetékességi helyét, vallását és foglalkozását –, majd ezek alapján elemezzük az ott szereplő információkat. Gyula városához 1921. december 8. és 1922. június 26. között 338 személy és rajtuk keresztül további 369 hozzátartozó nyújtott be optálási kérelmet.48 A 338 személyből 263 volt férfi (77,8%), 61 nő (18%) 14 pedig kiskorú. Ez utóbbi státusz 44 Aradi G.: Az optálás kérdése i. m. 45 Kérdések és válaszok VII. Magyar Közigazgatás 40. (1922) 23. sz. 7. 46 Aradi G.: Az optálás kérdése i. m. 2002.; Aradi Gábor: A San Remo-i tárgyalások magyarországi előkészülete. Levéltári Szemle 52. (2002) 3. sz. 24‒38. 47 Kovács É.: Hontalanok i. m. 48 MNL BML V.B.172. 275. kötet.
