Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai

OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1238 magyar kormányzat úgy oldotta meg, hogy az 1920. április 19-én 3.240/1920 M. E. sz. alatt kiadott rendelettel létrehozta az Országos Menekültügyi Hivatalt (a továbbiakban: OMH), amely különbségtétel nélkül volt hivatott intézni a fo­lyamatosan érkező menekültek ügyeit.3 Az OMH legfőbb feladata a határon túl­ról tömegesen érkező menekültek regisztrációja és támogatása lett. Elvben tehát 1920 nyarától minden Magyarországra legálisan belépőt regisztráltak az OMH alkalmazottai a határon. Az OMH mellett olyan jelentős állami vállalatok is re­gisztrálták az utódállamokból érkező munkavállalóikat, mint a Magyar Királyi Államvasutak (a továbbiakban: MÁV) és a Magyar Királyi Posta. Utóbbinál pél­dául 1920-ban az OMH-nál meglévő regisztrációs adatok mellett a menekülés előtti utolsó állomáshelyet is fel kellett tüntetni. 4 A magyar kormányzat 1920. október 1-jétől beköltözési tilalmat vezetett be a beáramlás erősödése miatt. Ennek értelmében ezután csak olyan személyek léphették át a határt, akik tartózkodásuk szükségességét a hatóságok megítélése szerint bizonyítani tudták. Pozitív elbírálás esetén a Népjóléti Minisztériumtól beköltözési engedélyt kaptak, ami egyik előfeltétele volt annak, hogy visszahono­sítási, állampolgársági ügyüket elindítsák. Abban, hogy a menekültáradat később nem öltött nagyobb méreteket, nagy szerepe volt gróf Bethlen István későbbi miniszterelnöknek, aki a Menekültügyi Tanács5 vezetőjeként javasolta a beáramlás korlátozását. 6 Bethlen indoklása sze ­rint a nemzet számára két súlyos következménnyel járhatott a menekültek további beözönlése: egyfelől azzal, hogy az utódállamokban jelentősen csökken majd a magyarság, elsősorban az értelmiség számaránya, másfelől pedig az áttelepülők komoly társadalmi feszültségeket idézhetnek elő az amúgy is bizonytalan hely­zetű országban.7 Bethlent az 1920. október 1-jén a minisztertanácsi ülésen el ­hangzottak, főként a menekültek indítékaira tett félreérthető kijelentései és a be­áramlást korlátozó tervezete miatt még később is sokáig támadták.8 A Bethlen által beterjesztett és október 23-án 8.352/1920. M. E. sz. alatt elfogadott 3 Petrichevich-Horváth Emil: Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négy éves működéséről. Bp. 1924. 4. 4 Magyar Királyi Posta és Távírdai Rendeletek Tára (1920) 35. sz. 151. 5 A 3.240/1920. M. E. számon kiadott kormányrendelet azt is szabályozta, hogy az Országos Menekült­ügyi Hivatal mellett, véleményező testületként az Országos Menekültügyi Tanács is szerepel. 6 Szűts István Gergely: „A szükséglakások felét menekültek kapják...” érdekkonfliktusok és előítéletek az 1920-as évek miskolci lakásügyeiben. Korall (2010) 40. sz. 114–133. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Miniszterelnökség Levél­tára, Központilag iktatott és irattározott iratok (a továbbiakban: K 26). 1922.-XLIII. t. 1299. cs. 8617/1920. 8 „A kiköltözők nagy része (70%) önként érkezik, így nem számít menekültnek [...] Jórészük legtöbb­ször könnyű elhelyezkedést keresve vándorol ki, mely törekvéseikben nagymértékben támogatja őket a megszálló hatalom is.” MNL OL K 26 1922.-XLIII. t. 1299. cs. 8617/1920.

Next

/
Thumbnails
Contents