Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
SZEGHY-GAYER VERONIKA 1219 helyi kezelését, amely a Belügyminisztérium illetékessége alá tartozott.17 1911 és 1914 között, majd 1918 márciusától 1918 őszéig volt a városnak egy hetilapja, a többek között Uhlig Leó által szerkesztett Felsősárosi Hírlap , 18 de Csehszlovákia létrejöttét követően már nem létezett helyi sajtó, ezért a városi híreket főként az eperjesi, részben pedig az országos lapok közölték. Bártfa etnikai és felekezeti képe Noha Bártfa ahhoz a régióhoz tartozott, amelynek szlovák lakosságát a legnagyobb mértékben sújtotta az amerikai kivándorlás,19 és a bártfaiak egy harmadát kitevő izraelita lakosság itt is inkább a német vagy a magyar etnikumot erősítette a magyarországi népszámlálások idején, a város szlovák jellegét a dualizmus nemzetpolitikája, a magyar „nemzeti integráció”20 folyamata sem tudta na gyobb mértékben megtörni. Az 1910-es magyar népszámlálás idején a lakosság 33%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek,21 s a nem magyar lakosok csupán 23,8%-a tudott magyarul. (Az ő arányuk egyébként a tíz évvel korábbi állapotokhoz képest majdnem megötszöröződött).22 Az első világháború kitörésekor a lakosságnak mintegy fele (49%-a) beszélte valamilyen szinten a magyar nyelvet, a többséget azonban a szlovák és a német ajkúak képezték. 1913-ban Szabó Elemér, Sáros vármegye tanfelügyelője az iskolaügy és a helyi katonaság fejlesztése mellett a város galíciai vasútvonalakkal való összeköttetésében látta Bártfa modernizálásának kulcsát.23 Bártfa városának agrár jellege, infra strukturális elszigeteltsége nem kedvezett a magyarosodásnak. 1910-ben a lakosság alig 10%-a foglalkozott iparral,24 nagy részük szlovák volt, a még en nél is szűkebb kereskedőréteg pedig a „magába-zárt orthodox zsidók” soraiból került ki, ahogy arra Arányi Jenő emlékezett vissza az 1920-as évek közepén. 25 17 Erről lásd Rebekah-Klein Pejšová: Between Refugees and the State. Hungarian Jewry and the War time Jewish Refugee Crisis in Austro-Hungary. In: Europe on the Move. Refugees in the Era of the Great War. Szerk. Peter Gatrell – Liubov Zhvanko. Manchester 2017. 156–176. 18 A hetilap 1918 végi számai nem érhetők el egyik magyarországi vagy szlovákiai közgyűjteményben sem. 19 Polányi Imre: A kivándorlás kérdéséhez. Az északi megyék és a szlovák anyanyelvűek kivándorlása (1870–1914). In: A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei I. Szerk. Benkő László. Szeged 1964. 247.; Gerényi I. József: Az amerikai kivándorlás oka és hatása. Bártfa 1913. 20 Varga Bálint: Árpád a város fölött. Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán. Bp. 2017. 17. 21 Az 1910. évi népszámlálás. 6. Végeredmények összefoglalása. Bp. 1920. 128–129. 22 Uo. 149. 23 Bártfai Szabó Elemér: Bártfa. Felsősárosi Hírlap, 1913. január 9. 1.; Uő: Bártfa. Felsősárosi Hírlap, 1913. január 16. 1. 24 Az 1910. évi népszámlálás 6. i. m. 216. 25 Arányi Jenő: Szent Egyed templomának árnyékában. Prágai Magyar Hírlap, 1926. január 3. 11.
